„Magyar Szalon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a zöld link kékre |
→Története: Egyértelműsítések |
||
6. sor:
A szerkesztők beharangozó írása szerint lapjuk „…egyrészről a napi társadalmi, tudományos, művészeti stb. kérdések elfogulatlan, megbízható, könnyed és alapos tárgyalását tűzte ki czélul, másrészről azon van, hogy ami irodalmunkban és művészetünkben nagyszabású, előkelő és elismert tehetség és kitűnőség csak létezik, együtt csoportosítva mutassa be.” A tekintélyes írók szerepeltetésével a szerkesztők egyik célja az volt, hogy kiszorítsák az országból a német illusztrált folyóiratokat.
Díszesen kiállított füzeteikbe valóban ismert, sikeres írók dolgoztak: [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]], [[Jókai Mór]], [[Kiss József (költő)|Kiss József]], [[Mikszáth Kálmán]], [[Reviczky Gyula]], [[Szabó Endre (író)|Szabó Endre]], [[Vajda János (költő)|Vajda János]] és mások. [[Szana Tamás]] művészetkritikai, id. [[Ábrányi Kornél (zeneszerző)|Ábrányi Kornél]] zenekritikai írásokkal jelentkezett. Nemcsak szépírók, hanem tudósok is helyet kaptak, mint [[Pulszky Ferenc]], [[Falk Miksa]], [[Simonyi Zsigmond]] vagy [[Marczali Henrik]].
Az első néhány évben a ''Magyar Salon'' társadalmi és művészeti folyóirat volt. A különböző művészeti ágakra, alkotásokra vonatkozó kritikák mellett filozófiai jellegű és társadalomelemző írásokat, tanulmányokat is közölt. Ilyen volt Reviczky Gyula tanulmánya [[Alexander Bernát]] ''A XIX. század pesszimizmusa'' című könyvéről (1884); [[Justh Zsigmond]] esszéje [[Paul Bourget]]-ról; [[Beksics Gusztáv]] a ''Polgári elem a magyar társadalomban'' című tanulmánya; [[Zilahi Kiss Béla]] (''Június'' álnéven) [[Baross Gábor (politikus)|Baross Gábor]]ról rajzolt portréja;
1887 után a ''Magyar Salon'' arculata fokozatosan megváltozott. A hosszabb elemző írások helyét tárcák, szépirodalmi művek, útirajzok vették át. Később sorozatokban mutatták be a társadalmi élet szereplőit, főispánokat, egy-egy arisztokrata hölgyet. A hazai művelődés kérdéseivel továbbra is foglalkozott a lap. Magyarország városait, közigazgatási intézményeit, a sajtót vagy a magyar ipart bemutató tematikus száma jelentek meg.
| |||