„Váci egyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
formázás (lásd WP:FELÉP) |
bővítés |
||
49. sor:
A '''Váci egyházmegye''' a [[római katolikus egyház]] egyik [[magyarország]]i [[egyházmegye|egyházmegyéje]], amit [[I. István magyar király|Szent István király]] alapított körülbelül 1000 évvel ezelőtt. Az egyházmegye püspöki székhelye [[Vác]] városban van. Jelenlegi [[püspök]]e dr. [[Beer Miklós]]. Az egyházmegye védőszentjei [[Mihály arkangyal|Szent Mihály arkangyal]] és Szent István király.<ref>[http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/hierarchia.php Az egyházmegye hierarchiája és története]</ref>
==
Az egyházmegye nagyjából az ország területének tizedét foglalja magában: [[Nógrád megye|Nógrád megyét]], valamint [[Pest megye]], [[Heves megye]] és [[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] egyes részeit, [[Salgótarján]]tól [[Szolnok]]ig, [[Balassagyarmat]]tól [[Dunaharaszti]]ig.<ref name=senkisem>{{cite web |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/beer-miklos-senki-nem-adhatja-azt-amivel-nem-rendelkezik/ |title=Beer Miklós: Senki nem adhatja azt, amivel nem rendelkezik |accessdate=20160611 |author=Thullner Zsuzsanna |date=20130606 |publisher=[[Magyar Kurír (1911–)|Magyar Kurír]] |language=magyar }}</ref><ref name=naposcsibe>{{cite web |url=http://mno.hu/belfold/beer-miklos-nem-eleg-hogy-tessek-a-naposcsibek-1249962 |title=Beer Miklós: Nem elég, hogy „tessék, a naposcsibék” |accessdate=20160611 |author=Bucsy Levente |date=20140928 |publisher=[[Magyar Nemzet]] |language=magyar}}</ref>
== Történelem ==
Történetírásunk [[Pauler Gyula]] óta elfogadja, hogy a váci egyházmegyét Szent István király ([[1000]]-[[1038]]) alapította a fejedelmi törzs [[Duna]]-[[Tisza]] közötti területére rendelve a püspökséget. Az alapítás mindenképpen [[1009]] után történt, mert az 1009-ből ránkmaradt oklevél szerint, amely a [[veszprémi püspökség]] határleírását tartalmazza, a váci püspökség későbbi területe még a veszprémi püspök hatáskörébe tartozott.<ref name="Györffy:István:14.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 14 / Térítés és egyházszervezés. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
István 1080 körül készült nagyobb legendája az általa alapított püspökségek számát tízben adja meg, ami a váci egyházmegye Szent István-i alapítását támasztja alá. Ez lehetett azonban az utoljára alapított egyházmegyéje, mivel területét a szomszédos egyházmegyéktől elcsatolt fél-fél [[vármegye|vármegyékből]] alakították ki, azaz [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Visegrád vármegye|Visegrád]], [[Fejér vármegye|Fejér]], [[Csongrád vármegye|Csongrád]] és [[Szolnok vármegye|Szolnok]] egymással érintkező részeiből.<ref name="Györffy:István:23.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 23 / Új alapítások – az egyház és az állam fejlesztése. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}} </ref>
A [[Szűz Mária|Szűz Máriának]] szentelt székesegyházat [[I. Géza magyar király|I. Géza]] király ([[1074]]–[[1077]]) építtette, és rendelkezése szerint itt is temették el. A garamszentbenedeki [[apátság]] alapítólevele ([[1075]]) szerint az egyházmegye határai megegyeztek az [[1993]]-ig érvényes határokkal. [[I. László magyar király|Szent László]] király ([[1077]]-[[1095]]) idejében már létezett a váci [[káptalan]], amely később hiteles- és ítélkező hely lett ([[1135]]-[[1139]]). A középkorban az öt [[főesperesség]] közül az egyik a pesti volt, de a város [[1401]]-ben [[IX. Bonifác pápa]] szerint már az [[esztergom]]i [[érsek]] joghatósága alá tartozott. [[1241]]-ben a [[tatár]]ok Vácot is feldúlták. A [[török népek|török]] megszállás előtti 450 templomos helynél a [[plébánia|plébániák]] száma sokkal kevesebb, a legelterjedtebb a [[bencés]] ([[Mogyoród]], [[Tereske]]) és a [[premontrei]] ([[Garáb]], [[Nagykökényes]], [[Jánoshida]], [[Ócsa]]) [[szerzetesrend]] volt. Az egyházmegye a hódoltság területére esett: püspökeit a török nem tűrte meg. Bár a falusi [[Pap (foglalkozás)|papok]] a helyükön maradhattak, pótlásuk a szentelő püspökök távolléte ([[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]], [[Szepeskáptalan]], [[Pozsony]], [[Nyitra (település)|Nyitra]], [[Győr]]) miatt nem volt lehetséges. A lelkipásztori munkát [[1658]]-tól a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] elűzése után a [[szécsény]]i és [[szeged]]i [[ferences]]ek végezték. [[1649]]-től a nagyszombati Seminarium Generale váci egyházmegyei papnövendékeket is nevelt, megindult a plébániai rendszer helyreállításának több évszázados folyamata. Az egyházmegye török uralom ([[1544]]-[[1685]]) alóli felszabadulása után Pest hovatartozása vitatott volt, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynő]] (1717-1780) az [[Esztergomi érsekség|esztergomi egyházmegyéhez]] csatolta ([[1777]]). Fokozatosan nőtt a plébániák száma: [[1773]]-ban 59, [[1761]]-ben 82, [[1785]]-ben 89 élt 80-nál több [[fília|fíliával]]. A 18. sz. első felében kezdődött a püspöki birtok benépesítése. [[1770]]-ben a székeskáptalan újra [[hiteleshely]] lett. [[1720]]-ban történt a [[Borromei Szent Károlyról nevezett Hittudományi Főiskola és Szeminárium|szeminárium]] kánoni alapítása, felépült a jelenlegi püspöki székház ([[1742]]-[[1772]]) és a [[Váci székesegyház|székesegyház]] ([[1761]]-1772). A ferencesek [[Szolnok]]on ([[1686]]) és Vácott ([[1719]]), a [[domonkosok]] feloszlatásukig ([[1787]]) [[Pest (történelmi település)|Pest]]en és Vácott ([[1699]]), a [[piarista|piaristák]] Vácott ([[1714]]) és [[Kecskemét]]en ([[1715]]), a [[kapucinusok]] [[Hatvan]]ban ([[1729]]) és [[Gödöllő]]n ([[1763]]), az [[irgalmasok|irgalmasrendiek]] Vácott ([[1763]]) telepedtek le. A 19. században erősen érződött a [[jozefinizmus|jozefinista]] szellem gátló hatása: bár a hívek száma 352618-ról ([[1808]]) 600389-re ([[1900]]) emelkedett, a plébániáké csak 108-ról 122-re növekedett. Fordulatot a 20. század hozott: számuk [[1949]]-re a megújuló papnevelés hatására 252 lett. Az Egyház [[1945]] utáni üldözésének [[Pétery József]] püspök ([[1942]]-[[1967]]) is áldozatul esett. Miként [[Mindszenty József]] [[hercegprímás]]t [[1948]]-ban, [[1953]]-ban őt is letartóztatták, váci bántalmazása után per és ítélet nélkül haláláig [[Hejce|Hejcén]] tartották fogva. A pártállam gyengülésével erősödhetett az egyházmegye hitélete püspökei és papjai szabadabbá váló lelkipásztori munkája nyomán. Felszámolásával pedig a hívek megszabadultak a vallásgyakorlatukat gátló megfélemlítéstől.
=== A rendszerváltás után === A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után az egyházmegye fokozatosan visszakapta az egykor államosított épületeit. [[1987]]-től építették fel az ifjúsági közösségi élet régiós szinten szerveződő rendszerét.<ref name=mente>{{cite web |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/kozossegi-ter-nyilt-budapesten-vaci-egyhazmegye-ifjusaga-szamara |title=Közösségi tér nyílt Budapesten a Váci Egyházmegye ifjúsága számára |accessdate=20160611 |author=Lambert Attila |date=20151126|publisher=[[Magyar Kurír (1911–)|Magyar Kurír]] |language=magyar }}</ref> [[Beer Miklós]] püspök [[2012]]-ben egyházmegyei [[zsinat]]ot hívott össze, mely [[2015]]-ben zárult le.<ref>{{cite web |url=http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20121011_megkezdodott_a_vaci_egyhazmegye_zsinata |title=Megkezdődött a váci egyházmegye zsinata |accessdate=20160611 |date=20121011 |publisher=[[Mandiner]] |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/beer-miklos-puspok-unnepi-szentmisevel-zarte-le-vaci-egyhazmegyei-zsinatot |title=Beer Miklós püspök ünnepi szentmisével zárta le a váci egyházmegyei zsinatot |accessdate=20160611 |date=20151209 |publisher=[[Magyar Kurír (1911–)|Magyar Kurír]] |language=magyar }}</ref>
=== A püspöki székház ===
78 ⟶ 85 sor:
|}
== Szervezet ==
Az egyházmegye a területén fekvő minden településen rendelkezik templommal, egyházközséggel.<ref name=naposcsibe/> [[Beer Miklós]] püspöksége alatt – a papok létszámának csökkenését ellensúlyozandó – megkezdődött az elkötelezett világiak képzése egyes egyházi szolgálatok ellátására, akikre a hazai egyházmegyék közül az egyik legnagyobb arányban építenek: számos világit szentelt állandó [[diakónus]]sá, illetve avatott [[akolitus]]sá, [[lektor]]rá.<ref>{{cite web |url=http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150218_tomka_ferenc_a_pap_nem_azert_van_hogy_lemisezzen |title=Tomka Ferenc: A pap nem azért van, hogy „lemisézzen” |accessdate=20160610 |author=[[Szilvay Gergely]] |date=20150220 |publisher=[[Mandiner]] |language=magyar}}</ref><ref name=senkisem/><ref>{{cite web |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/tiz-ev-utan-olyan-jo-halat-adni-az-uristennek-beer-miklos-puspok-ujevi-gondolatai |title=Tíz év után olyan jó hálát adni az Úristennek! – Beer Miklós püspök újévi gondolatai |accessdate=20160611 |date=20130103 |publisher=[[Magyar Kurír (1911–)|Magyar Kurír]] |language=magyar }}</ref> Mivel egy papra gyakran már hat-hét falu jut, a helyi közösségek vezetését az egyházmegye által kidolgozott kétéves képzést elvégző, akolitussá avatott világi hívekre bízzák, akik főállású munkájuk, gyakran családjuk mellett vállalkoznak a feladatra, 2013-ig több mint 150-en.<ref name=aderu>{{cite web |url=http://vaol.hu/hetvege/a-deru-puspoke-dr-beer-miklos-1228370 |title=A derű püspöke, dr. Beer Miklós |accessdate=20160611 |author=Némethy Mária |date=20110423 |publisher=[[Vas Népe]] |language=magyar}}</ref>
{{csonk-szakasz}}
== Tevékenységek ==
* A váci alsóvárosi plébániához tartozó Hétkápolna híres [[Váci búcsú|búcsújáró hely]].
* Az egyházmegyének jelenleg két felsőoktatási intézménye van: az [[Apor Vilmos Katolikus Főiskola]] (korábban ez volt a zsámbéki tanítóképző) és a [[Borromei Szent Károlyról nevezett Hittudományi Főiskola és Szeminárium]] (mindkét intézmény Vácon található).
* A Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata az egyházmegye területén lévő összes kórházban (Nagykőrös kivételével) kórházi, illetve klinikai lelkigondozók és beteglátogató önkéntesek szolgálatán keresztül áll a betegek, hozzátartozóik és az ott dolgozók rendelkezésére.
* Az egyházmegyében [[Váci Egyházmegyei Könyvtár|egyházmegyei könyvtár]], [[Váci Püspöki és Káptalani Levéltár|püspöki levéltár]], [[Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény|kincstár és gyűjtemény]], [[Váci Egyházmegyei Történeti Bizottság|egyházmegyei történeti bizottság]], [[Váci Egyházmegyei Múzeum|egyházmegyei múzeum]], [[Váci Egyházmegyei Katolikus Televízió|egyházmegyei katolikus televízió]] és [[Váci Egyházmegye Közösségi Háza|egyházmegyei közösségi ház]] is működik.
Az egyházmegyében számos lelkiségi mozgalom, kezdeményezés működik, például a [[Cursillo]], a [[Fokoláre mozgalom]], a [[Katolikus karizmatikus megújulás]] mozgalom és a [[cserkészet]].<ref name=senkisem/> Innen, [[Dunakeszi]]ről indult a [[Szentjánosbogár közösség]].<ref name=aderu/> Az ifjúsági közösségi életet az [[1987]]-től kezdődően felépített rendszerben hét – a térség folyóiról (Tápió, Tisza, Galga, Ipoly, Zagyva, Duna, utóbbi esetében észak és dél) elnevezett, a folyópartok nyomán „mentének” nevezett – régióban szervezik, a plébániai közösségeket összefogva, az egyházmegye ifjúsági irodájának koordinálásában. Az egyes régiók számára félévente kétszer szerveznek találkozási alkalmat, nyaranta pedig tábort, a fiatalok önkéntes munkájára alapozva. Az ifjúsági lelkészség [[Budapest]]en, a [[Párbeszéd Háza|Párbeszéd Házában]] is működtet közösségi teret ''Mentepont'' néven.<ref name=mente/> A fiatalok számára sporteseményeket (pl. péntek esti pingpong), táncházat szerveznek. A családok négy-öt családból álló, egymást támogató családközösségekbe tömörülnek.<ref name=aderu/>
Az egyházmegye [[cigánypasztoráció]]s irodát működtet, [[családi napközi]]-hálózatot épített ki, és különböző programokkal segíti a gazdálkodást.<ref name=naposcsibe/> A [[gyömrő]]i Ceferino Házban [[cigánypasztoráció]]s központ működik.
== Gazdálkodás ==
{{csonk-szakasz}}
== Jegyzetek ==
| |||