Wikipédia

„Jupiter” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2A02:AB8A:4101:FF80:C804:A573:CD55:22A0 (vita) szerkesztéséről [[User:91.83.196.…
89. sor:
Még mindig bizonytalanság uralkodik a Jupiter belső szerkezetét illetően. Egy modell szerint a felépítése homogén, azaz szilárd felszín nélküli, és a sűrűség fokozatosan növekedik a mag irányába. Másrészt a Jupiter akár tizenkétszeres Föld-tömegű, sűrű, sziklás maggal is rendelkezhet, amely a teljes tömegnek nagyjából a 3%-át teszi ki.<ref>{{cite journal | author=Guillot, T.; Gautier, D.; Hubbard, W. B. | title=New Constraints on the Composition of Jupiter from Galileo Measurements and Interior Models | journal=Icarus | year=[[1997]] | volume=130 | pages=534-539 | url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1997astro.ph..7210G }}</ref> A központi régiót sűrű, fémes hidrogén veszi körül, amely körülbelül a bolygó sugarának 78%-ára terjed ki. A [[hélium]] és neon esőhöz hasonló cseppjei ezen a rétegen keresztül kicsapódnak, csökkentve arányukat a felső légkörben.
 
A fémes hidrogén fémeshidrogén-réteg fölött a folyékony és gáznemű hidrogén átlátszó rétege található. A gázréteg a felhőrétegtől körülbelül 1000&nbsp;km mélyre terjed. Nincs közvetlen határ a hidrogén különböző rétegei között; a mélységgel a hidrogén állapota gázból folyékonyba megy át.<ref>{{cite journal | last = Guillot | first = T. | title=A comparison of the interiors of Jupiter and Saturn | journal=Planetary and Space Science | year=[[1999]] | volume=47 | issue=10-11 | pages=1183–1200 | url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1999astro.ph..7402G }}{{cite web | last =Lang | first = Kenneth R. | year = [[2003]] | url = http://ase.tufts.edu/cosmos/view_chapter.asp?id=9&page=3 | title = Jupiter: a giant primitive planet | publisher = NASA | accessdate = 2007-01-10 }}</ref>
 
A hőmérséklet és a nyomás a Jupiter belsejében a mag felé nő. Az átmeneti régióban, ahol a folyékony hidrogén fémessé alakul, a hőmérséklet 10&nbsp;000&nbsp;K körüli, a nyomás 200&nbsp;GPa. A hőmérséklet a mag felszínén 36&nbsp;000&nbsp;K, a belső nyomás pedig nagyjából 3000–4500&nbsp;GPa.
96. sor:
[[Fájl:PIA02863 - Jupiter surface motion animation.gif|right|thumb|300px|A Jupiter felhőinek mozgása ismétlődő animáción]]
 
A Jupitert [[ammónia]]kristályokból és ammónium-hidroszulfidból álló felhők borítják. A felhők a tropopauzában helyezkednek el, és sávokban vannak elrendeződve különböző szélességeken. Ezek világosabb színű zónákra és sötétebb övekre oszlanak. A különböző irányú áramlatok kölcsönhatásai viharokat és turbulenciákat okoznak. 100&nbsp;m/s (360&nbsp;km/óra) sebességű szelek szokásosak a különböző sávokban.<ref>{{cite web | author=Ingersol, A. P.; Dowling, T. E.; Gierasch, P. J.; Orton, G. S.; Read, P. L.; Sanchez-Lavega, A.; Showman, A. P.; Simon-Miller, A. A.; Vasavada A. R. | url = http://www.lpl.arizona.edu/~showman/publications/ingersolletal-2004.pdf | format=PDF | title = Dynamics of Jupiter’s Atmosphere | publisher = Lunar & Planetary Institute | accessdate = 2007-02-01 }}</ref>
Ezek a zónák évről évre változtatják szélességüket, színüket és intenzitásukat, de eléggé stabilak, hogy a csillagászok azonosító jelzésekkel lássák el őket.
 
164. sor:
 
Alakja a gömbtől erősen eltér, a gyors tengelyforgás miatt. Sarki átmérője 134&nbsp;000&nbsp;km, egyenlítői átmérője 143&nbsp;000&nbsp;km, azaz a Nap átmérőjének kb. 10%-a. Az egyenlítői sáv - ez az egyenlítőtől északra és délre 10 foknyi távolság - forgási periódusa 9 óra 50 perc 30 másodperc, a nagyobb szélességeké 9 óra 55 perc 40 másodperc. Az egyenlítői sáv gyorsabb forgási periódusa valószínűleg egy erős légköri áramlásnak köszönhető, amely a bolygó forgási irányával megegyező irányú (azaz nyugatról keletre mozog).
[[Tengelyferdeség]]e mindössze 3,13°, így a bolygón nincsenek jelentős [[évszak]]oknak megfelelő változások, ellentétben a Földdel, vagy a Marssal.<ref>{{cite web
|url = http://science.nasa.gov/headlines/y2000/interplanetaryseasons.html
|title = Interplanetary Seasons|publisher = Science@NASA
172. sor:
=== Látható fény ===
[[Fájl:Retrogadation1.png|balra|bélyegkép|250px|Egy külső bolygó látszólagos retrográd mozgása az égbolton]]
A Jupiter általában a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton (a Hold és a Vénusz után), bár a Mars időnként fényesebb lehet nála. Megfigyelhető szinte egész évben, júniustól este a keleti égen látható, akár 10-szeres nagyításnál is már látszik a korong alak. A Földhöz képesti pozíciójától függően fényessége –2-2,94 és –1-1,6 magnitúdó közötti. [[Szögátmérő]]je 30″ és 50″ között változik. A Föld 398,9 naponként előzi meg a Jupitert a Nap körüli keringésben (szinodikus periódus). Emiatt időnként a Jupiter a háttércsillagokhoz képesti, nyugat felé tartó mozgása megáll, [[Retrográd mozgás|megfordul]] és ismét elindul kelet felé, azaz a többi külső bolygóhoz hasonlóan keringése során hurkokat rajzol az égboltra.
 
A holdak közül a [[Galilei-holdak]] láthatóak szabad szemmel (csak a Jupiter kitakarásával), azok közül a Ganymedes a legkönnyebb célpont, maximális látszó távolsága 9' a Jupitertől, azaz a telihold átmérőjének harmada, fényessége 5,4 [[magnitúdó]] lehet.
288. sor:
|-
|[[Ananke csoport]]
|Bizonytalan határral rendelkező csoport, átlagosan 21&nbsp;276&nbsp;000&nbsp;km-re a Jupitertől, és átlagosan 149 fokos [[inklináció]]val.
|-
|[[Carme csoport]]
|Határozottan elkülönülő csoport, átlagosan 23&nbsp;404&nbsp;000&nbsp;km-re a Jupitertől, és átlagosan 165 fokos inklinációval.
|-
|[[Pasiphaë csoport]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jupiter”