„Finnugor nyelvek” változatai közötti eltérés

→‎Kritikák: pontosítások.
(Nemzetközi katalógusok + portál)
(→‎Kritikák: pontosítások.)
== Kritikák ==
 
Egyes ma élő magyar és nem magyar művelődéstörténészek és mások <!-- a nyelvészek történetesen nem, mert ha mégis, akkor nem tartják tiszteletben a nyelvészet általános módszertanát --> kétségbe vonják azt, hogy a magyar nyelv ebbe a nyelvcsaládba tartozik, illetve hogy egyáltalán létezik-e ez a nyelvcsalád. Angela Marcantonio, a Római Egyetem történeti és uráli nyelvészetet oktató tanára{{forrás}} a magyar nyelvet ősnyelvnek tartja.<ref>Angela Marcantonio: The Uralic Language Family: Facts, Myths and Statistics Transactions of the Philological Society 35. Oxford and Boston: Blackwell (2002)</ref> Marácz László, a Holland Egyetem nyelvész tanára{{forrás}} szerint a finnugor nyelvcsalád elmélete politikai indíttatású.<ref>http://maraczlaszlo.atw.hu/maracz_finnugor.html, II/7. pont</ref> E vélekedés szerint I. Ferenc József a magyarság büszkeségét akarta megtörni, ezért olyan történelmet kellett kötelezően tanítani, amire a magyarok (szerinte) nem lehetnek büszkék. Kérdéses, hogy valamely nyelv (esetünkben a magyar) történetének kutatásakor el lehet-e vetni bármely megfontolásból azon elveket és módszereket, amelyeket a világon ismert másik hatezer nyelvnél alkalmaznak (és ha igen, akkor mit értünk ezután a nyelvtörténet mint tudomány alatt).
 
A finnugor elmélet hívei szerint a kritikusok érvei nem veszik figyelembe a nyelvtudományban alkalmazott alapelveket. A másképp, bővebben, átfogóbban alkalmazott szempontok miatt állítják, hogy hibásak, egyoldalúak vagy nem többek a priori feltevésekre épülő körkörös érvelésnél.
Az alábbiakat szükséges például szem előtt tartani:
* A nyelvrokonság vizsgálatakor nem a szavak jelenkori vagy közelmúltbeli alakját, hanem a legkorábbi elérhető dokumentumokat kell figyelembe venni. (A cél tehát nem az, hogy olyan nyelvet keressünk, amelyhez minél régebbi adatok érhetők el, hanem hogy a szóba jöhető nyelveken belül az elérhető legrégebbi változathoz nyúljunk vissza.)
* A kulturális jövevényszavak helyett az [[alapszókincs]] elemeit szükséges összevetni. Az alapszókincs konkrét elemeiről vannak viták, amelyek a hangmegfelelések alapján finnugorként számon tartott ''vér, víz, hal, szív; egy, kettő, három, megy'' és hasonló szavakat tartalmazó halmaz<ref>[http://finnugor.elte.hu/?q=alszk Finnugor alapszókincs]</ref> lehet-e ősibb, vagy pedig a török nyelvekkel rokonítható, [[Török jövevényszavak a magyar nyelvben|''hat, hét, tíz, száz, ő, ti, ők, sátor, gyékény, ködmön, boszorkány'' stb. szavakat tartalmazó halmaz]]. Hozzátéve, hogy ezeknek a szavaknak a nagy részének is megvan a török párhuzama (pl. a "megy" szóhoz az ótörök "mang", üget jelentéssel). A finnugor kutatások alapszókincsnek tekintik mindazt, ami a finnugorral rokonítható, míg jövevénynek, ami nem az. A finnugornak tartott alapszókincs nagy részének is van török kapcsolata (kettő – iki, protorörök *éki, hal – balık,kül prototörök *pā́li,(tó) szív – protoaltáji *ǯŭ̀rk`e), sőt a finnugornak tartott „víz” és „kéz” szó fonológiailag az indoeurópai nyelvekkel is rokonítható (pl. hettita ''watar'' és ''keššar'', illetve ''kaššu'').
* A hangok hasonlósága helyett a rendszeres hangmegfelelésekre lehet támaszkodni.
* A hangutánzó-hangfestő szavak ritkán képezhetik az összevetés alapját.
65

szerkesztés