„Csorna” változatai közötti eltérés

Csorna az itt feltárt régészeti leletek tanúbizonysága alapján már az őskortól kezdve lakott település. A leletek alapján többször elnéptelenedett az idők során, ám a [[10. század]]tól kezdve folyamatosan lakott település. Az [[i. e. 5. század|5]]-[[i. e. 6. század|6. században]] a vidék a nyugat felől érkezett [[kelták]] birtokába került. A [[Római Birodalom]] légiói [[Augustus római császár]] uralkodása idején leigázták a keltákat és a terület [[Pannonia (provincia)]] néven a birodalom része lett. Az ebből az időszakból származó [[Mithrász]]-szobor kiemelkedő fontosságú régészeti lelet.

Mivel a [[népvándorláskor]]ban az itt állomásoztatott római [[légió]]kat számos esetben megtámadták a barbár törzsek, ezért a rómaiak a csapatokat visszavonták [[Olaszország történelme|Itáliába]] és így fokozatosan elfoglalhatták az érkező germán-, hun- és avar törzsek a vidéket. Ebből a korból származik az aranyból készült ''hun fejedelmi diadém'', amelyet a csornai prépostsági téglagyár agyaggödrében találtak és e lelet ma a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban tekinthető meg.

A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték elfoglalni a korábbi Pannonia provinciát. A [[honfoglalás]] idején Csornát és környékét [[Sur vezér]] és nemzetsége vette birtokba.

[[Anonymus]] így ír gestájában az eseményről: „Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”.

A [[második világháború]]ban a város lakosságából 141 katonai és polgári személy vesztette életét, valamint a város zsidó lakosságának csaknem egésze elpusztult.<ref>{{cite web|url= http://www.csorna.hu/csorna/varostortenet.html|title=Csorna város története|accessdate=31-03-2013}}</ref>

 

 

A város a székhelye a Csornai Többcélú Kistérségi Társulásnak, amelynek 34 környékbeli település a tagja.

* Kulcsár Fábián

* Pozsgai Dózsa

* Simon Vince

* Sebesy Kálmán emlékét.