„Santiago Ramón y Cajal” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(Jegyzetek)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
{{személyTudós infobox}}
{{nincs forrás}}
|név = Santiago Ramón y Cajal
{{személy infobox}}
|kép = Cajal-Restored crop.jpg
'''Santiago Ramón y Cajal''' ([[Spanyolország]], [[Navarra]], [[1852]]. [[május 1.]] – Spanyolország, [[Madrid]], [[1934]]. [[október 17.]]) spanyol patológus, neurológus, hisztológiai (szövettani) szakember, kiváló kézügyességű és mérnöki pontosságú rajzos. Úttörő vizsgálatokat folytatott az agyszövet mikroszkópos elemzésével, a modern idegtudomány atyjának tartják őt. Agysejt illusztrációi a modern orvosi tankönyvekben is szerepelnek, melyekből az orvostanhallgatók még ma is tanulnak. 1906-ban osztott orvosi-élettani [[Nobel-díj]]-ban részesült [[Camillo Golgi]] olasz tudóssal együtt, idegrendszer ''szerkezeti'' kutatásaikért.
|képméret =
 
|képaláírás =
<!--Életrajzi adatok -->
|ismeretes mint = az idegrendszer [[szövettan|szövettanának]] úttörő kutatója
|nemzetiség = [[spanyolok|spanyol]]
|állampolgárság =
|születés dátuma = [[1852]]. [[május 1.]]
|születés helye = [[Petilla de Aragón]]
|halál dátuma = [[1934]]. [[október 18.]]<br>(82 évesen)
|halál helye = [[Madrid]]
|sírhely =
|házastárs =
|élettárs =
|gyermekei =
|lakhely = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
|felsőoktatási intézmény = Zaragozai Egyetem
|más intézmény =
|egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
|szakterület = [[patológia]], [[anatómia]]
|kutatási terület =
|tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
|mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
|aktivitási típus =
|szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
|felsőoktatási munkahely1 =
|felsőoktatási beosztás1 =
|felsőoktatási munkahely2 =
|felsőoktatási beosztás2 =
|kutatóintézeti munkahely =
|kutatóintézeti beosztás =
|más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
|jelentős munkái =
|jelentős tervfeladatai =
|tudományos publikációk száma =
|szakmai kitüntetések = [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvosi Nobel-díj]] (1906)
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
|hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
|hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
|aláírás = Firma de Santiago Ramón y Cajal.svg
|weboldal = <!-- http:// nélkül -->
|wikicommons =
}}
'''Santiago Ramón y Cajal''' ([[Petilla de Aragón]], [[1852]]. [[május 1.]] – [[Madrid]], [[1934]]. [[október 17.]]) spanyol orvos, [[Patológia|patológus]], [[Szövettan|hisztológus]]. 1906-ban [[Camillo Golgi|Camillo Golgival]] megosztva [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjban]] részesült az [[idegrendszer]] szövettanának feltárásáért.
==Élete==
[[Fájl:Ramón y Cajal por Izquierdo Vives 1874 Museo del ejercito Toledo.jpg|bélyegkép|balra|Ramón y Cajal katonaorvosként Kubában (1874)]]
Santiago Ramón y Cajal 1852. május 1-én született egy kis [[Navarra|navarrai]] faluban, Petillában, Justo Ramón Casasús és Antonia Cajal gyermekeként. Apja orvos volt, akit gyakran irányították át egyik faluból a másikba; így amikor Santiago két éves volt [[Larrés|Larrésba]] (szülei szülőfalujába) költöztek, utána pedig [[Luna (Spanyolország)|Lunába]] (1855), [[Valpalmas|Valpalmasba]] (1856) és [[Ayerbe|Ayerbébe]] (1860). 1870-től apja a [[Zaragozai Egyetem]] anatómiatanára lett. Lázadozó, a fegyelmet nehezen tűrő kamasz lett belőle. Tizenegy évesen bezárták, mert egy saját készítésű ágyúval megrongálta a szomszéd kapuját. Apja egy cipészhez és egy borbélyhoz is beadta inasnak és hogy fegyelmet tanuljon, de kevés sikerrel. Több elemi iskola után a középiskolát [[Huesca|Huescában]], egy egyházi iskolában végezte el. Santiago visszahúzódó, magányos fiú volt, de nagyon szeretett rajzolni, érdeklődött a filozófia és a természetjárás (különösen a hegymászás) iránt. 1868 nyarán apja elvitte egy temetőbe, hogy az emberi csontok rajzolása útján felkeltse érdeklődését az orvosi pálya iránt. Ebben sikerrel járt, Santiago beiratkozott a Zaragozai Egyetem orvosi szakára, ahol 1873-ban kapta meg a diplomáját. Röviddel ezután besorozták a hadseregbe, ahol katonaorvosként szolgált. 1874-ben [[Kuba|Kubába]] irányították át, ahol éppen a [[tízéves háború]] függetlenségi harcai folytak. Ramón y Cajal elkapta a [[Malária|maláriát]], majd a [[Gümőkór|tuberkulózist]] és 1875-ben súlyos betegen visszaszállították Spanyolországba. A [[Pireneusok|Pireneusokban]] lábadozott és miután egészsége helyreállt, a Zaragozai Egyetemen kezdett dolgozni anatómiai tanársegédként.
 
Megtakarított pénzéből vásárolt egy mikroszkópot és patológiai kutatásokba kezdett; a gyulladásos szöveteket és az izomszálak szerkezetét tanulmányozta. 1877-ben Madridban megvédte doktori disszertációját. 1883-ban anatómiatanári állást kapott a [[Valenciai Egyetem|Valenciai Egyetemen]]. 1885-ben a [[Kolera|kolerajárvány]] leküzdésében mutatott erőfeszítéseiért a zaragozai hatóságok egy modern Zeiss mikroszkópot ajándékoztak neki. 1887 végén Ramón y Cajal Barcelonába költözött, ahol a szövettan professzoraként dolgozott, 1892-ben pedig a [[Madridi Egyetem]] ajánlott neki szövettan- és patológiaiprofesszori katedrát. Ramón y Cajal ezután Madridban dolgozott egészen 1934-es haláláig. 1879-től ő vezette a Zaragozai Egyetem anatómiai múzeumát, 1899-től a Nemzeti Közegészségügyi Intézetet és 1922-ben megalapította a Biológiai Kutatólaboratóriumot, amelyet halála után Cajal Intézetnek neveztek át.
Szülei aragóniaiak voltak. Apja Justo Ramón; orvos és anatómiai tanár, anyja Antonia Cajal. 1852-ben a spanyolországi Petilla de Aragón tartomány, Navarra nevű városában született. Szerette a művészeteket, festett, tornázott. Kissé lázadó természetű volt. 1873-ban orvosdoktori címet szerzett a Zaragóziai Egyetemen. 1874-75 között részt vett egy kubai expedíción, amely során közelebbről megismerkedhetett a malária és a TBC kórral.
==Tudományos munkássága==
[[Fájl:Ramón y Cajal ca. 1884-1887 (autorretrato).jpg|bélyegkép|balra|Ramón y Cajal a laboratóriumban]]
Ramón y Cajal tudományos tevékenységének döntő fordulata 1887-ben következett be, amikor a 35 éves tudós Madridba utazott továbbképzésre. A kiváló pszichiáter, [[Luis Simarro Lacabra]] mutatott neki néhány [[Golgi-festés|Golgi-módszerrel]] megfestett idegszöveti metszetet. Az ezüstfestést 14 évvel korábban fedezte fel az olasz [[Camillo Golgi]] és Simarro Párizsban tanulta meg módszerét. Ramón y Cajal akkor egy éve foglalkozott az idegrendszer szövettanával és megfelelő illusztrációkat keresett egy könyvhöz. A vizuális benyomások iránt mindig is érzékeny tudóst első látásra lenyűgözték a Golgi-festéssel létrehozott képek, melyek mellett a hagyományos szövettani festések teljességgel elégtelennek tűntek. Az idegsejtek "feketésbarnára színezve a legutolsó ágacskájukig utánozhatatlan tisztasággal látszottak az áttetsző, sárga háttéren. Minden olyan éles volt, mint egy tusrajz" írta később az önéletrajzában.
 
Késedelem nélkül megtanulta módszert és lázas munkába kezdett. Sorra készítette a preparátumokat a [[Retina|retinából]], a [[Kisagy|kisagyból]], a [[Gerincvelő|gerincvelőből]] és közben kisebb módosításokat is eszközölt a festés menetében. 1889 októberében a Német Anatómiai Társaság berlini konferenciáján bemutatta metszeteit és nagy sikert aratott velük, többek között a híres svájci hisztológus, [[Albert von Kölliker]] is Ramón y Cajal és az ő neuronelméletének támogatója lett.
==Érdekességek, könyvek==
[[Fájl:Purkinje cell by Cajal.png|bélyegkép|Ramón y Cajal rajza a macska [[Purkinje-sejt]]jeiről]]
Sok korabeli anatómus (leginkább [[Joseph von Gerlach]] (1820-1896) de maga Golgi is) úgy vélte, hogy az idegrendszer szálai folytonosak, egységes hálózatot alkotnak a testen belül. Ramón y Cajal határozottan ellenezte ezt a nézetet, vizsgálatai alapján azon az állásponton volt, hogy az idegrendszer milliárdnyi, egymással érintkező, de különálló [[Idegsejt|idegsejtből]] ([[Wilhelm Waldeyer]] 1891-es elnevezésével neuronból) áll; kollégái hamarosan igazolták elképzelését. 1894 és 1904 között megírta fő művét, ''Az ember és a gerincesek idegrendszerének szövettaná''-a, amellyel megalapozta a modern neuroanatómiát. Részletesen leírta a központi és periferiális idegrendszert és művét ő maga illusztrálta olyan tökéllyel, hogy rajzai évtizedekig (sőt még ma is) megtalálhatóak voltak a szövettani tankönyvekben.
 
Ramón y Cajal fedezte fel az általa a "dinamikus polarizáció törvényének" nevezett jelenséget, miszerint az információ elektromos polarizáció útján a rövid [[dendrit|dendriteken]] érkezik a neuron sejttestébe és onnan a hosszú [[Axon (szövettan)|axonon]] keresztül továbbítódik a többi idegsejthez. Fontos megfigyeléseket tett az idegrendszer növekedésével és sérülés utáni regenerációjával kapcsolatban is.
Megjelent több, mint 100 tudományos munkája több nyelvre lefordítva; angolul, franciául, spanyolul és németül . Legjelentősebb alkotásainak címei: Tanácsok a tudományos vizsgálatokhoz, Szövettan, Degeneráció és regeneráció az idegrendszerben, Kézi normális szövettani és mikrografikus technika, Elements of Histology, Kézi általános anatómiai patológia, Új ötletek a finom neuralgikus anatómiában, Tankönyv az ember és a gerincesek idegrendszerére, A gerincesek retinája.
 
Santiago Ramón y Cajal és Camillo Golgi 1906-ban megosztott [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjban]] részesült "az idegrendszer szerkezetének kutatásáért". A két tudós csak Stockholmban találkozott először személyesen. Golgi még a díj átvételekor mondott beszédében (sőt haláláig) ragaszkodott az idegrendszer folyamatosságának elvéhez.
1905-ben megjelentettet Dr. Bacterium álnéven 5 tudományos-fantasztikus történetet 1 kötetben, Vacation story címen.
 
Tudományos munkáján kívül Ramón y Cajal tehetséges fényképész is volt, a spanyol tájakról, falvakról, emberekről, barátairól készített fotóit a madridi Cajal-múzeum őrzi. Több, a nagyközönségnek szánt könyvet is írt, megírta önéletrajzát (''Recuerdos de mi vida)'' egy aforizmagyűjteményt (''Charlas de Café'') és hogy milyennek képzeli a világot 80 év múlva (''El mundo visto a los ochenta años''). 1877-ben csatlakozott az Éjszaka lovagjai zaragozai [[Szabadkőművesség|szabadkőműves]] páholyhoz. Nézeteit illetően "a politikában liberális, a filozófiában evolucionista, a vallásban agnosztikus" volt.
A [[117413 Ramonycajal]] nevű aszteroidát tiszteletére róla nevezték el.
==Elismerései==
[[Cambridge]], a [[Würzburg]] és a Clark Egyetem tiszteletbeli orvosi professzora volt.
[[Fájl:Cajal y sus hijos Barcelona 1889.jpg|bélyegkép|Ramón y Cajal és gyerekei (1889)]]
 
*1901 - [[Katolikus Izabella-rend]]
== Jegyzetek ==
*1904 - [[Helmholtz-érem]]
{{jegyzetek}}
*1906 - [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvosi Nobel-díj]]
*1914 - [[Francia Köztársaság Becsületrendje|Francia Becsületrend]]
A spanyol tudományos társaságokon kívül 1909-től tagja volt a brit [[Royal Society]]-nek. A [[Cambridge-i Egyetem|Cambridge-i]], a [[Würzburgi Egyetem|Würzburgi]] és az amerikai [[Clark Egyetem]] díszdoktorává választotta. Róla nevezték el a madridi egyetemi kórházat, a [[117413 Ramonycajal]] aszteroidát és a Cajal-krátert a Holdon. 1952-ben, születése 100. évfordulóján [[Francisco Franco]] spanyol államfő posztumusz márkivá nevezte ki. Az anatómiában az ő nevét viselik a [[Cajal-féle intersticiális sejt|Cajal-féle intersticiális sejtek]], a sejten belüli [[Cajal-test|Cajal-testek]] és az agyban található [[Cajal–Retzius sejt|Cajal–Retzius sejtek]].
==Családja==
Ramón y Cajal 1879-ben házasodott össze Silveria Fananas Garciával. Négy lányuk (Fe, Enriqueta, Paula, Pilar) és három fiuk (Santiago, Jorge, Luis) született.
 
Santiago Ramón y Cajal 1934. október 17-én halt meg Madridban, 82 éves korában.
==Források==
*[http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1906/cajal-article.html Life and Discoveries of Santiago Ramón y Cajal] ''Nobelprize.org''
* [https://en.wikipedia.org/wiki/Santiago_Ram%C3%B3n_y_Caja Angol Wikipédia]
*[http://www.nndb.com/people/862/000125487/ Santiago Ramón y Cajal] ''Notable Names Database''
 
*[http://www.biography.com/people/santiago-ram%C3%B3n-y-cajal-39848#honors-and-later-life Santiago Ramón y Cajal] ''Biography.com''
{{OrvosiNobelDíj1901-1925}}
*[http://www.famousscientists.org/santiago-ramon-y-cajal/ Santiago Ramón y Cajal] ''Famous Scientists''
{{OrvosiNobelDíj}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:1852-ben született személyek]]
[[Kategória:1934-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Ideggyógyászok]]
[[Kategória:Patológusok]]
[[Kategória:Hisztológusok]]