„Gyarak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a írásjelek javítása |
a apró javítások |
||
32. sor:
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időkben éltek emberek. [[1925]]-ben az itt folyt ásatások során a [[bádeni kultúra]] 5-6000 éves maradványai kerültek elő.
Gyarakot [[1214]]-ben ''"Gyrok"'' alakban említik először a [[szolgagyőr]]i uradalom részeként. [[1247]]-ben ''"Gorok"'' a neve. [[1295]]-től az [[esztergom]]i érsekség faluja, [[1386]]-tól [[Gímes]] várának tartozéka. [[1533]]-ban megtámadta és kifosztotta a [[Oszmán Birodalom|török]]. [[1571]] és [[1573]] között ismét kirabolták. Ezután a település, amely addig a [[Zsitva]] bal partján feküdt, átköltözött a biztonságosabb jobb oldalra. [[1720]]-ban 14 háztartása volt. [[1787]]-ben 42 házában 340 lakos élt. [[1828]]-ban 69
Vályi András szerint ''"GYARAK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura G. Koller Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zsitva vize mellett, Érsek Újvárhoz, és 3/4 mértföldnyire, legelője elég, tűzre fája van, földgyei, ’s réttyei jók; de mivel szőlö hegye nintsen, a’ második Osztályba tétetett."''<ref>{{Vályi}}</ref>
38 ⟶ 39 sor:
Fényes Elek szerint ''"Gyarak, tót falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva pataka mellett: 486 kath., 6 zsidó lak., jó buzatermő földekkel, hires kaszáló és nádas rétekkel. Ut. p. Verebély."''<ref>{{Fényes}}</ref>
Az első világháborúban 22 gyaraki magyar katona esett el. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Érsekújvári járás (Nyitra vármegye)|Érsekújvári járás]]ához tartozott, majd [[Csehszlovákia]] része lett. [[1927]]-ben [[kolera]]járvány pusztított. [[1938]] és [[1945]] között ismét Magyarországhoz tartozott.
Lakói részt vettek a [[Szlovák Nemzeti Felkelés]]ben. [[1948]]-ban a községet [[Andrej Kmeť]] ([[1841]]-[[1908]]) szlovák néprajztudósról, muzeológusról és kiváló botanikusról nevezték el. [[1950]]-ben alakult meg a helyi termelőszövetkezet. [[1961]]-re megépült a falu kultúrháza. [[1965]]-ben portalanították az utakat és [[1966]]-ban neonvilágítást építettek ki. [[1968]]-ban épült a község vízellátását biztosító hidroglóbusz. ==Népessége==
45 ⟶ 48 sor:
[[1910]]-ben 704 lakosából 659 szlovák, 42 magyar, 3 német volt.
1919-ben 773 lakosából 758 csehszlovák és 15 magyar
[[2001]]-ben 958 lakosából 954 szlovák volt.
| |||