„Tapa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
portál
lektor - észt szervezet miért szerepel angol néven?
25. sor:
[[Fájl:Tapa Jakobi kirik.jpg|bélyegkép]]
 
'''Tapa''' (1920 előtti nevén: ''Taps)'' város [[Lääne-Viru]] megyében, [[Észtország]] északi részén. A Tallinn-Narva nyugat-keleti irányú és a Tallinn-Tartu-Valga észak-dél irányú vasútvonalak találkozásánál fekszik, emiatt fontos vasúti csomópont, különösen az ideérkező orosz faanyag- és olajszállítmányok, valamint a jelentős ingázó utasforgalom miatt.
 
{{lektor}}
 
== Fekvése ==
A Tallinn-Narva nyugat-keleti irányú és a Tallinn-Tartu-Valga észak-dél irányú vasútvonalak találkozásánál fekszik, emiatt fontos vasúti csomópont, különösen az ideérkező orosz faanyag- és olajszállítmányok, valamint a jelentős ingázó utasforgalom miatt.
 
== Története ==
Tapa 1917-ben jött létre, de hivatalosan csak 1926-ban ismerték el, mint települést. 2005-ben hozzácsatolták Lehtse, Saksi és Jäneda településeket. Az 1930-as évektől kezdve ad otthont az Észt Fegyveres Erők egyik bázisának, mely fontos kiképzőközpont a fiatal katonák kiképzésében.
 
== Múzeum ==
A Tapa Múzeum>>forrás}} 2004 június 10-én nyitotta meg kapuit. Alapítója, Harri Allandi volt az első kurátor. A múzeum egy 1934-ben emelt kétemeletes épületben kapott helyet. Tárlatai elsősorban helytörténeti jellegűek, melyek fotókat, dokumentumokat és olyan különböző kiállítási tárgyakat tartalmaznak, amelyek kapcsolatban állnak Tapa művészetével és múltjával. Az itt bemutatott tárgyak jól jelképezik a helybéliek múltbéli és jelenlegi szellemiségét. Az egyik kiállítás a város emlékezetes napjait és a város lakóinak szabadidős tevékenységeit mutatja be. Az állandó tárlatok a várost különböző témakörök szerint mutatják be, úgymint a hadsereg, a vasút és a húsipar.
 
== A vasút ==
 
Tapa gazdagsága a vasúttal köthető össze. A város zászlajában található három hosszúkás téglalap alakú csík is a városban összefutó vasútvonalakat jelképezi. 1860-ban még csak kies pusztaság volt azon a helyen, ahol ma a város áll. Azonban a környező fenyőerdőket egyre jobban megritkították az épülő vasútvonal miatt, amely az északkelet-észtországi [[Paldiski]]t és az oroszországi [[Szentpétervár]]t köti össze. A Balti Vasúttársaság a vonalat 1870. október 24-én adta át a forgalomnak. A Tapa-[[Tartu]] vasútvonal kiépítése 1875-ben kezdődött és az első szerelvény 1876. augusztus 21-én indult útnak. Ettől a naptól kezdve határozza meg a város életét jelentősen a vasút. A vasúttársaság felvásárolt egy nagyobb területet, hogy vasútállomást és mozdonykarbantartó- és javítóműhelyt hozzanak itt létre, ami 1876-ban meg is valósult. A város a vidék német neve után (Taps) kapta nevét.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tapa