„Dudás László” változatai közötti eltérés

Dudás László (szerkesztés)

A lap 2016. június 18., 19:51-kori változata

5 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
→‎Életpályája: jav.
== Életpályája ==
 
1935. május 24-én született a Heves megyei [[Bátor (település)|Bátor]]ban. Debrecenben érettségizett, mint gépésztechnikus. Az [[IparművészetiMoholy-Nagy FőiskolaMűvészeti Egyetem|Iparművészeti Főiskolán]] 1962-ben diplomázott [[Dózsa Farkas András]] és [[Borsos Miklós (szobrász)|Borsos Miklós]] tanítványaként. Az ipari formatervezőnek indult művész dunai szárnyashajók tervezésével kezdte pályáját. Később reklámgrafikával foglalkozott - többek között a Volán emblémáját és arculatát köszönhetjük neki -, s ennek során jutott el a bélyeghez. Miután kiderült, hogy rendelkezik azzal a nélkülözhetetlen speciális látásmóddal, ami ehhez a miniatűr alkotáshoz szükséges, a hetvenes évektől munkásságának egyik jelentős részévé vált a bélyegtervezés. Első megvalósult alkotása az 1973-ban megjelent ''Olimpiai érmesek'' sorozat volt, amely azzal a furcsasággal bír, hogy élő embereket mintázott meg. Holott már akkor sem, és ma sem számít mindennaposnak ez a megoldás. Persze, érthető a tartózkodás, hiszen múltunk történelme elég elrettentő példát adott a személyi kultuszról. De vajon ki az, aki valójában érdemesnek mutatkozik arra, hogy bélyegen is megörökítsék. [[Farkas Bertalan (űrhajós)|Farkas Bertalan]] az első és máig egyetlen magyar űrhajós esetében a politikai és a közhangulat kétségbevonhatatlan és ritka összhangját fedezhettük föl.
 
Dudás László vállalta, és a bélyegkatalógus szerkesztői is vállalták kiváló sportolóink nevét a sorozatnál. A későbbiekben aztán kialakult, hogy melyek illeszkednek legjobban az érdeklődéséhez, stílusához. Nem véletlen, hogy a műszaki és tudományos motívumok képezik tekintélyes bélyegtermésének vázát. Ezt a vonulatot a méterrendszer hazai bevezetésének centenáriumára kiadott sorozat indította 1976-ban, '''kocsi-, hajó- és repüléstörténet'''i szériák követték. De nem állt távol tőle a '''természet ábrázolás'''a sem: tervezett bélyegeket '''lótenyésztés'''ről és élőhelyeink védelméről, legszebb hazai barlangjainkról. '''Portré'''i közül kiemelhetjük a ''Luther''-blokkot, a magyar tudomány jelesei közül [[Kármán Tódor]]ról, [[Bay Zoltán]]ról, [[Neumann János]]ról készült munkáit, de a 2006-os ''Kodály-kompozíció''ja is remekmű.
A reklámgrafikusi múlt jól kamatozott a bélyegtervezésben. Kimondottan jó volt például a logó típusú bélyegek tervezésében, ezért a postától több ilyen jellegű megbízást kapott: például ''Élelmezési világnap'' (1981), ''Energiatakarékosság'' (1984), ''TELECOM'' (1992), ''Magyarország a NATO tagja'' (1999).
 
Dudás Lászlóra jellemző volt szakmai nyitottsága, idejekorán megbarátkozott a számítógépes tervezéssel, így zökkenőmentesen folytatódott a manuális munkára épülő korszak után is karrierje. Lépést tartott az informatikai érában szocializálódott fiatal grafikusokkal. Olyannyira lényegesnek tekintette a számítógépes tudást a grafikai munkában, hogy önálló tematikus kiállítást is rendezett erről 1996-ban. Saját tapasztalatainak eredményeit tárta a látogatók elé, például a ''Népművészet'' sor szimmetriájának elkészítésében. 227 bélyeg hordozza magán a nevét.
 
== Hitvallása ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/17638547”