„Berettyóújfalu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Neves személyei: egyértelműsítés - Orbán Balázs |
Xing (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
| KSH kód = 12788
}}
[[Fájl:Berettyóújfalu utcakép.jpg|bélyegkép|Egy utca képe]]
'''Berettyóújfalu''' város [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyében]], a [[Berettyóújfalui járás]] központja.
34 ⟶ 35 sor:
Herpály falu egy [[1418]]-ban keletkezett birtokmegosztó oklevél szerint négy utcával bírt. A faluban három kocsma volt: az egyik vendégszobával rendelkezett, a másik kettőhöz pince tartozott. A falu becsült létszáma nem haladta meg a háromszáz főt. A jelentőségét növelte a [[12. század]]ban épített háromhajós nyugati toronypárral felépült [[Romanika|román stílusú]] [[kolostor]]. A falu és a kolostor két ízben pusztult el.Az épület sorsáról a tatárjárást követően nem maradt fenn írásos emlék, de a [[19. század]] első felében a falak magassága még 8-12 méter volt. Mind a két tornya állt egészen addig, míg a helyi földbirtokos az életveszélyessé váló északi tornyot el nem bontatta. A téglákat felajánlotta a [[Magyarországi Református Egyház|református]] [[templom]] [[Orgona (hangszer)|orgonaalapjának]] felépítésére. Herpály siralmas krónikája [[1658]]-ban kezdődött, amikor a [[törökök]] oldalán harcoló [[krími tatárok]] felégették a Berettyó-völgyet, de ha nem is pusztultak el teljesen ezek a települések, az [[1660]]-as Szejdi-dúlás végképp elűzi az itt lakókat. Berettyóújfalu [[1608]]. [[május 23.|május 23-án]] [[Báthory Gábor]] [[fejedelem]]től nyer hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiumát a század végére elveszíti. A herpályi toronyromot a helybeliek ''csonkatorony''ként emlegetik. A déli torony [[1854]] óta magányosan mered az égre. Az [[1970-es évek|1970-es]]-[[1980-as évek]] [[régészet]]i feltárásai során részben sikerült rekonstruálni az alapokat, ezek a toronnyal együtt ma is megtekinthetők.
A [[19. század]] közepén elkezdődik a Berettyó szabályozása, jelentősen megváltozik a táj arculata: megszűnik a régi „vízi világ”, lassan visszahúzódik a mocsár, a [[Sárrét (Tiszántúl)|Sárrét]]. [[1858]]-ban átadják a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonalat, ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. A település [[1920]]–[[1940]] és [[1945]]–[[1950]] között [[Bihar vármegye]] [[megyeszékhely|székhelye]] volt, mivel a [[trianoni békeszerződés]] alapján [[Nagyvárad]] [[Románia|Romániához]] került. Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. „Ez a falu várost evett”: új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep
Az [[1950-es megyerendezés]] során Bihar megye beolvadt az ekkor létrehozott Hajdú-Bihar megyébe, ezzel Berettyóújfalu megyeszékhely szerepe is megszűnt. [[1970]]-ben hozzácsatolták a [[Berettyó]] másik oldalán lévő Berettyószentmártont, és 1978-ban [[város]]i rangot kapott.<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt_history.show?fullid=1087 Berettyóújfalu története a KSH helységnévtárában]</ref>
| |||