„Burmai írás” változatai közötti eltérés

* Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett ''(„inherens”) ''magánhangzót, ezekben a nyelvekben ez az /a/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (''diakritikus jelek'') jelzik, illetve szó elején vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik, pl.:မဒမ = madama, အက=aka, ကလိ=kali. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (''viráma'' ််် tehát က=ka, က်=k). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó jelölése (''anuszvára'' ့ /''m''/ vagy /''n''/) és a magánhangzót követő néma hangzó jelölésére (''viszárga''=◌း /''h''/) is külön jelek szolgálnak;