„Kelenföldi Szent Gellért-plébánia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés
84. sor:
|wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
Az új templom ötlete és pénzügyi alapjának megteremtése Krichenbaum József plébános nevéhez fűződik. Ő érzett rá arra a magyarországi piaci űrre, hogy minden temetkezési forma csak 25 évre biztosít elhelyezést. Ezzel szemben az épülő templom altemplomában kialakított urnatemetőben kezdetben egyszeri megváltási díjért korlátlan ideig biztosította a végső nyughelyet 1 fülkében akár 4 embernek is. Különösen a külföldre került magyarok körében lett népszerű, hiszen így leszármazottak nélkül is a végső nyughely valóban egy magyarországi végső nyughely lehetett. A korlátlanság lehetőségét később az egyház megtiltotta, de az ötlet elérte célját a még szocializmus idején elkezdett legnagyobb méretű új templom felépült.
Az új Szent Gellért-templom és plébánia alapkövét [[1984]]. [[szeptember 24.|szeptember 24]]-én, [[Szent Gellért]] ünnepén tették le. Az új épületben az első szentmise [[1992]] karácsonyán volt, amikor gyertyás körmenettel költözött át a gyülekezet a régi templomból az új helyre. Az új templomot úgy építették meg [[Kiss András (építész)|Kiss András]] [[Ybl Miklós-díj|Ybl-díj]]as építész tervei alapján, hogy zárt belső tere zsúfoltság nélkül is képes legyen befogadni legalább 1500 embert. [[1997]]-től a templom melletti telken kialakított, s a Szent Sírról elnevezett kolumbárium tovább bővült, a bővítést [[2003]] őszén adták át. A kápolna sajátossága a tetőtér fordított csónak alakja, amely Noé bárkájára emlékeztet, egyúttal a természetes világítást is biztosítja.
 
Az újA Szent Gellért-templom és plébánia alapkövét [[1984]]. [[szeptember 24.|szeptember 24]]-én, [[Szent Gellért]] ünnepén tették le. Az új épületben az első szentmise [[1992]] karácsonyán volt, amikor gyertyás körmenettel költözött át a gyülekezet a régi templomból az új helyre. Az új templomot úgy építették meg [[Kiss András (építész)|Kiss András]] [[Ybl Miklós-díj|Ybl-díj]]as építész tervei alapján, hogy zárt belső tere zsúfoltság nélkül is képes legyen befogadni legalább 1500 embert. [[1997]]-től a templom melletti telken kialakított, s a Szent Sírról elnevezett kolumbárium tovább bővült, a bővítést [[2003]] őszén adták át. A kápolna sajátossága a tetőtér fordított csónak alakja, amely Noé bárkájára emlékeztet, egyúttal a természetes világítást is biztosítja.
 
Időközben, [[1999]] augusztusára megépült a templom harangtornya is, illetve ugyanebben az időszakban nyílt meg [[Varga Imre (szobrász)|Varga Imre]] szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje; ez utóbbiban [[I. István magyar király|Szent István]] és [[I. László magyar király|Szent László]] király, [[Szent Imre]] herceg, [[Árpád-házi Szent Erzsébet]] és [[Árpád-házi Szent Margit]] [[bronz]] mellszobra látható. Ugyancsak Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellértnek vértanúságát megjelenítő, s a templom oromzatán látható szobra, a [[II. Szilveszter pápa|II. Szilveszter pápát]] ábrázoló szobor, a templom előterében, valamint a Szent Sír kápolnában álló Fájdalmas Szűzanya is.