„Szlovák nyelv” változatai közötti eltérés

a
Formázás egyesítése
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB)
a (Formázás egyesítése)
A szlovák nyelv közép-szlovákiai [[nyelvjárás]]a a [[hivatalos nyelv]] alapja. Az irodalmi nyelvi norma első megalapozója [[Anton Bernolák]] pap ([[1762]]–[[1813]]) volt, aki közép-szlovák nyelvjárási elemekkel bővített nyugat-szlovák nyelvjárásra építette föl a nyelvet 1787-ben és törekedett minél tisztábban írni, eredeti szlovák nyelvi elemeket használva, hogy csökkentse a cseh nyelv hatását. Nyelvét szlovákul bernolákovčina-nak (Bernolák-féle nyelv) nevezzük. Fonetikus helyesíráson alapult, tehát „úgy írd, ahogy hallod”. Továbbá minden lágy mássalhangzót [[Hacsek (jel)|hacsekkal]] jelölt (ďeďina, swaďba). Még nem jelent meg a lágy ''i'' és kemény ''y'' közötti különbség, csak lágy i-t használtak. A ''j'' betűt a ''g'', a ''v'' betűt az ''u'' és a ''w'' helyettesítette.
 
Ezt az irodalmi nyelvet 4 művében mutatta be: ''Jazykovedno-kritická rozprava o slovenských písmenách'' (Dissertratio philologico-critica de litteris Slavorum, Nyelvtani-kritikus elbeszélés a szlovák betűkről, 1787),<ref>{{CitLib|aut=Anton Bernolák|tit=Dissertatio philologica-critica de literis Slavorum, de divisione illarum, nec non accentibus, cum adnexa Lingvæ slovonicæ per regnum Hungariæ usitatæ compendiosa simul, et facili orthographia, ad systema scholarum nationalium in ditionibus cæsareo-regiis introductum plene accommodata,|ann=1787-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/dissertatio-philologica-critica-de-literis-slavorum-de-divisione-illarum-nec-non-accentibus-cum-adnexa-lingv-slovonic-per-regnum-hungari-usitat-compendiosa-simul-et-facili-orthographia-ad-systema-scholarum-nationalium-in-ditionibus-csareo-regiis-introductum-plene-accommodata/oclc/320049320&referer=brief_results|accd=2016-03-02}}</ref> ''Pravopis'' (Orthographia, Helyesírás, 1787), ''Slovenská gramatika'' (Grammatica Slavica, Szlovák nyelvtan, 1790) és ''Výklad o pôvode Slovenských slov'' (Etymologica vocum slavicarum, Szlovák szavak eredetének értelmezése, 1791). Fő műve a szlovák-cseh-latin-német-magyar szótára: ''Slowár Slovenskí Česko-Latinsko-Nemecko-Uherskí,'' amit Anton Kubica együttműködésével írt, csak halála után jelent meg, hat kötetben.<ref name=":0">Róbert Kiss Szemán: Slovenská literatúra pre II. ročník gymnázia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. <nowiki>ISBN 978-963-19-2437-4</nowiki></ref><ref>{{CitLib|aut=Ján Stanislav|aut2=Anton Bernolák|aut3=Anton Bernolák|tit=K jazykovednému dielu Antona Bernoláka: kritické vydanie spisov Dissertatio a orthographia|ann=1941-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/k-jazykovednemu-dielu-antona-bernolaka-kriticke-vydanie-spisov-dissertatio-a-orthographia/oclc/6491844|accd=2016-03-02}}</ref>
 
A szlovák irodalmi nyelv törvényesítésére [[1843]]-ban került sor. [[Ľudovít Štúr]] a közép-szlovákiai nyelvjárást vette alapul, ugyanis szerinte a legszebben szlovákul a Tátra környékén beszélnek. 1843. július 11.-én Štúr, [[Michal Miloslav Hodža]] és [[Jozef Miloslav Hurban]] megkezdték az új nyelv, a štúrovčina (Štúr-féle nyelv) alapjainak létrehozását. A helyesírás már nem hagyatkozott teljesen a fonetikus írásra. A semlegesnem ''-uo'' végződést kapott. A szlovák nyelvből még hiányoztak a ''ľ, ä, y, é'' betűk. Művei, amelyekben bemutatta az új nyelvet: ''Nárečja slovenskuo alebo potreba písaňja v tomto nárečí'' (Szlovák nyelvjárások avagy [a] szükség ebben a nyelvben írni)<ref>{{CitLib|aut=L'udovít ŠTÚR|aut2=Henrich BARTEK|tit=Nárečie slovenské alebo potreba písania v tomto nárečí. Na vydanie prichystal Henrich Bartek.|ann=1943-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/narecie-slovenske-alebo-potreba-pisania-v-tomto-nareci-na-vydanie-prichystal-henrich-bartek/oclc/503896867|accd=2016-03-02}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://zlatyfond.sme.sk/dielo/30/Stur_Narecie-slovenske-alebo-potreba-pisania-v-tomto-nareci|title=Ľudovít Štúr: Nárečie slovenské alebo potreba písania v tomto nárečí - elektronická knižnica|accessdate=2016-03-02|work=zlatyfond.sme.sk}}</ref> és ''Náuka rečí slovenskej'' (A szlovák nyelv tana, 1846).<ref>{{CitLib|aut=L̕udovít Štúr|tit=Nauka reči slovenskej. [Science of the Slovak language.].|ann=1846-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/nauka-reci-slovenskej-science-of-the-slovak-language/oclc/80311436|accd=2016-03-02}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://www.juls.savba.sk/ediela/nrs/|title=Nauka reči slovenskej|accessdate=2016-03-02|work=www.juls.savba.sk}}</ref> Hodža ''Dobruo slovo Slovákom súcim na slovo'' (Jó szó az arra alkalmas szlovákokhoz, 1847)<ref>{{Cite web|url=http://zlatyfond.sme.sk/dielo/1274/Hodza_Dobruo-slovo-Slovakom-sucim-na-slovo/bibliografia|title=Bibliografické údaje: Michal Miloslav Hodža - Dobruo slovo Slovákom súcim na slovo|accessdate=2016-03-02|work=zlatyfond.sme.sk}}</ref> művében kezdte népszerűvé tenni az új nyelvet, és ''Slovenský potomok'' (Epigenes Slovenicus, Szlovák leszármazott, 1847)<ref>{{CitLib|aut=M. M Hodza|tit=Epigenes Slovenicus. Liber primus. Tentamen Orthographiae Slovenicae.|ann=1847-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/epigenes-slovenicus-liber-primus-tentamen-orthographiae-slovenicae/oclc/444901044|accd=2016-03-02}}</ref> művében a szlovák nyelvt eredetéről, nyelvtanról és jövőjéről ír. Később [[Martin Hattala]] felújította a nyelvet ''Gramatika slovenského jazyka'' (Gramatica linquae slavonicae, A szlovák nyelv nyelvtana, 1850)<ref>{{CitLib|aut=Martin Hattala|tit=Grammatica linguae Slovenicae, collatae cum proxime cognata Bohemica. - Schemnicii, Lorber 1850|ann=1850-01-01|url=https://books.google.com/books?id=RdFUAAAAcAAJ|accd=2016-03-02}}</ref> és ''Krátká mluvnica slovenská'' (Rövid szlovák/tót nyelvtan, 1852)<ref>{{CitLib|aut=Martin Hattala|tit=Mluvnica jazyka slovenského.|ann=1860-01-01|url=http://www.worldcat.org/title/mluvnica-jazyka-slovenskeho/oclc/319996533|accd=2016-03-02}}</ref> munkáiban. Bevezette az y, ý betűket és szinte a mai formájába hozta a szlovák nyelvet. A szlovák helyesírás eddigi utolsó javítása 1998-ban következett be.
A Štúr-féle szlovák nyelvnek köszönhetően egyesült a szlovák értelmiség, mivel ezt a katolikusok és evangélikusok is egyaránt elfogadták.<ref name=":0" /><ref>Ľudovít Štúr. Dielo I., II. Zlatý fond slovenskej literatúry. Bratislava, Slovenský Tatran 2003.</ref>