„Zenei antropológia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zenetudomány kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
Az [[ókori Róma]] életében jelentős volt a zene, nem szégyelltek tanulni a görögöktől. A rómaiak átvették a görögök zeneelméletét, hangszereiket, zenetanítóik rendszerint görög rabszolgákból kerültek ki. Nagyon kedvelték a hidraulisz, azaz víziorgona hangját, világi zene előadására használták. Tiltották a vallási szertartások alatt a hangszeres zenét. A zene a római társadalmi életben fontos volt, lakomákon, szórakozás közben, népünnepélyeken, például császári diadalmenetek alkalmával. Magyarországon található az ókori római zene egyik világhírű régészeti lelete. A mai Óbuda területéről került elő, ami régen az Aquincum nevet viselte, és egy víziorgonáról van szó, (neve azt jelenti, hogy a víz nyomása juttatta a levegőt a sípokba). A lelet a római kori tűzoltólaktanya pincéjéből került elő, ahová a tűzvészkor szakadt be. Az oldalán tábla is volt, innen tudjuk, hogy Kr. u. 228-ban ajándékozta a tűzoltóegyleti tagoknak a parancsnokuk. Sok alkatrésze elégett, vagy megolvadt a tűzben, mégis sikerült újraalkotni és egy megszólaltatható másolat is készült. 1931-ben találták meg, talán a legteljesebben fennmaradt víziorgona a világon.
<ref>{{Cite web|url=http://www.kiszely.hu/istvan_dr/018.html|title=A MAGYAR NÉPZENE ÉS ANNAK EREDETE|accessdate=2016-06-21|work=www.kiszely.hu}}</ref>
[[Kategória:Zenetudomány]]
|