Wikipédia

„Paul Ehrlich” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
101 034 szerkesztés
a egyértelműsítés - Lipcse
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Tudós infobox
|név = Paul Ehrlich
|kép = Paul Ehrlich 1915(1926-27 Microbe Hunters).jpg
|képméret = 200px260px
|képaláírás = Portréja halála évében
<!--Életrajzi adatok -->
|ismeretes mint =
|nemzetiség =
|állampolgárság = {{zászló|Német Birodalom}}[[Német Birodalom|Németország]]
|születés dátuma = [[1854]]. [[március 14.]]
|születés helye = [[Strzelin|Strehlen]]
37. sor:
|jelentős tervfeladatai =
|tudományos publikációk száma =
|szakmai kitüntetések = [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvosiOrvosi Nobel-díj]] (1908)
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
|hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
43. sor:
|weboldal = <!-- http:// nélkül -->
}}
'''Paul Ehrlich''' ([[Strzelin|Strehlen]], [[1854]]. [[március 14.]] - [[Bad Homburg vor der Höhe]] [[1915]]. [[augusztus 20.]]) zsidó származású Nobel-díjas német orvos, [[Immunológia|immunológus]], [[Mikrobiológia|mikrobiológus]], a [[kemoterápia]] úttörője. Az általa kidolgozott sejtfestési eljárásokkal sikerült kategorizálni a [[fehérvérsejt]]eket. Az ő laboratóriumában dolgozták ki a [[szifilisz]] első hatásos gyógyszerét. 1908-ban [[Ilja Iljics Mecsnyikov|I. I. Mecsnyikovval]] közösen [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|fiziológiai Nobel-díjat]] kapott az immunológia terén elért eredményeiért.
 
== CsaládjaSzármazása ==
Paul Ehrlich a [[Porosz Királyság|Poroszországhoz]] tartozott, [[Alsó-Szilézia|alsó-sziléziai]], 5000 lakosú Strehlen városkában született, 1854. március 14-én, [[Zsidók|zsidó]] családban. Apjának, Ismar Ehrlichnek egy szüleitől örökölt likőrgyára volt és a királyi lottó helyi tisztviselőjeként is működött. Bár Ismar a helyi zsidó közösség oszlopos tagjának számított, egyetlen fiának mégis keresztény nevet, a Pault adta, aki viszont sok más pályatársától (akik karrierjük érdekében névleg protestánsok lettek) eltérően később sem tért át a kereszténységre, bár a zsidó vallási előírásokat se igen tartotta be. Anyja, Rosa Weigert unokaöccse, [[Karl Weigert]] a vele egykorú Paul jó barátja később neves patológus lett.
 
== Iskolái és egyetemi karrierje ==
A középiskolában, [[Wrocław|Breslaubanbreslaui]] Mária Magdolna Gimnáziumban végezte a középiskolát, itt ismerkedett meg [[Albert Neisser]]rel, a leendő neves bakteriológussal, akivel a későbbiekben együtt dolgozott. Orvosi tanulmányait Breslauban, [[StrassbourgStrasbourg|Strassburgban]]ban, [[Freiburg im Breisgau]]ban és [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] végezte. 1878-ban az orvostudományok doktora lett, disszertációjának témája az állati szövetminták festése volt. Ugyanabban az évben tanársegédként a [[Charité|berlini egyetemi kórházban]] kezdett dolgozni, ahol folytatta szövetfestési kísérleteit. Kimutatta, hogy a különböző festékek kémhatásuktól függően kötődnek meg a sejtek granulumaiban és ennek megfelelően a [[fehérvérsejt]]ek bazofil, acidofil (eozinofil) és neutrofil csoportokra oszthatók.
 
1882-ben közzétette módszerét, amivel a [[Robert Koch]] által ugyanabban az évben felfedezett [[Mycobacterium tuberculosis|tuberkulózis-kórokozót]] lehetett festéssel kimutatni. A módszerét továbbfejlesztő [[Hans Christian Gram]] két évvel később alkotta meg a [[Gram-festés]]t, ami a mai napig a baktériumok kimutatásának alapjául szolgál.
60. sor:
 
== Intézeti munkássága ==
[[Fájl:Paul Ehrlich and Sahachiro HataArbeitszimmer.jpg|160px260px|bélyegkép|bal|Paul Ehrlich és Hata Szahacsiró, a Salvarsandolgozószobájában felfedezői(1910)]]
Visszatérése után magánpraxisba kezdett és Berlin-Steglitzben kis laboratóriumot nyitott. 1890-ben ismét a [[Humboldt Egyetem|Friedrich Wilhelm Egyetem]] ajánlott neki tanári állást, 1891-ben pedig [[Robert Koch]] hívta meg az általa vezetett Fertőző Betegségek Intézetébe (''Preußisches Institut für Infektionskrankheiten''). 1896-ban Ehrlich lett az igazgatója az akkor alapított Szérumkutató- és Vizsgáló Intézetnek (''Institut für Serumforschung und Serumprüfung'').
 
77. sor:
Nagy munkabírású, fáradhatatlan kutató volt, összesen 81 akadémiának volt tényleges, levelező vagy tiszteletbeli tagja, közte az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]]-nak is. Erős dohányos volt, naponta 25 szivart szívott el.
 
== HalálaKései évei ==
[[Fájl:Gedenktafel Bergstr 96 (Stegl) Paul Ehrlich.JPG|140px200px|bélyegkép|bal|Paul Ehrlich emléktáblája Berlinben]]
[[Fájl:200 DM 1996.jpg|200px|bélyegkép|Paul Ehrlich az euró bevezetéséig forgalomban volt 200 márkás bankjegyen]]
Az [[első világháború]] kitörése után aláírta a [[Kilencvenhármak Manifesztuma|Kilencvenhármak Manifesztumát]], amiben a neves német tudósok és művészek tagadták, hogy a német hadsereg jogtalanul támadt volna [[Belgium]]ra, valamint felelősségét a belga lakosság elleni terrorcselekményekben és a [[leuven]]i mészárlásban és gyújtogatásban. 1914 karácsonyán Paul Ehrlich kisebb infarktuson esett át, amiből még felépült; de a következő év augusztusában [[Bad Homburg vor der Höhe|Bad Homburgba]] utazott pihenni és ott végzetes szívroham érte. A Frankfurt am Main-i zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Paul_Ehrlich”