|
| rokon népcsoportok =[[Szláv népek|szlávok]]
| vallások =[[kereszténység]]
| megjegyzés={{Commonskat|Sorbs}}
}}
[[Fájl:Location LUS2.svg|bélyegkép|jobbra|A szorbok elterjedése]]
[[Fájl:Sorbs national-costume1.jpg|bélyegkép|jobbra|Szorb ünnepi népviselet]]
'''Szorbok''' (felsőszorbul: ''Serbja'', alsószorbul: ''Serby'') egy keletinyugati szláv nép amelyik [[Oberlausitz|Oberlausitzban]]-ban (Felső- vagy Szász-Lausitz) ochés [[Niederlausitz|Niederlausitzban]]-ban (Alsó- vagy Porosz-Lausitz), [[Németország]] keleti részén él. A számuk jelenleg körülbelül 60 000{{Szám|60000}}-re tehető és egy elismert kisebbség Németországban. A középkorban a szorbokat, a szomszédágukban élő népek [[vendek]]nek hívták. Az általuk beszélt nyelv a [[Szorb nyelv|szorb]], egy nyugatnyugati szláv nyelv, amit fel lehet osztani felsőszorbrafelső szorbra (hornjoserbšćina) és alsószorbraalsó szorbra (dolnoserbšćina). A felsőszorbfelső szorb fonetikusan a cseh nyelvhez, míg az alsószorbalsó szorb a lengyel nyelvhez áll közel.
== Elterjedésük ==
A szorbok kétharmad része a [[Szászország|szászországi]] [[Oberlausitz|Oberlausitzban]]-ban él, főleg [[Bautzen]] (Budyšin), [[Kamenz]] (Kamjenc) ochés [[Hoyerswerda]] (Wojerecy) közelében él, a többitöbbiek pedig a [[Brandenburg|brandenburgi]] [[Niederlausitz|Niederlausitzban]]-ban, [[Senftenberg]] (Zły Komorow) és [[Lübben (Spreewald)|Lübben]] (Lubin) között. Szászország és Brandenburg szövetségi tartományok elkötelezték magukat a szorb kultúra fennmaradása mellett.
[[Bautzen]] (Budyšin) és [[Cottbus]] (Chóśebuz) városokat a szorb kultúra központjainak lehet tekinteni. Itt található szorb nyelvű óvódaóvoda és iskola, valamint két gimnázium, az egyik felsőszorb ésfelső, a másik alsószorbalsó szorb oktatási nyelvvel.
Bautzen (Budyšin) ad helyet egy kutatóintézetnek a szorb nyelv és kultúra terén, (''(Serbski institut),''), amelyik már az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] idején működő kutatóintézetből (''(Institut za serbski ludospyt)''), alakult. Ugyancsak itt található egy állami támogatást élvező könyvkiadó. Az NDK -időkben jött létre a szorbisztikai intézet a [[Lipcse (Németország)|Lipcsei]] Egyetem keretén belül, ami ma is működik.
A [[Domowina]] (mekynekmelynek a jelentése ''haza'' vagy ''szülőföld''), a szorb egyesületek csúcsszervezete 1912-ben alakult meg. Ez a szervezet kezdeményezte 2001-ben a [[WITAJ]]-projektet, melynek a célja a szorb nyelv megőrzése és használatának terjesztése. Egy központi témája a szorb nyelv aktív használata óvódákbanóvodákban és iskolákban.
== Szorb zászló ==
A szorb lobogót 1842-ben alkották meg. Az első [[Prága|prágai]] [[Pánszlávizmus|pánszláv]] konferencián 1848-ban elfogadták a zászló ma érvényes színeit. A színek ugyanazok, mint a többi szláv országoké, [[Csehország]], [[Szlovákia]], [[Szlovénia]], [[Szerbia]], [[Horvátország]] és [[Oroszország]]országé, piros, kék és fehér. A [[Nemzetiszocializmus|nácik]] 1935-ben betiltották a zászló használatát. 1945-től a Domowina szorb kultúrszervezet saját szimbólumaként használja a zászlót.
== Szorb nyelv ==
Nincs egységes szorb nyelv. A szorbok két különálló német állam területén helyezkedtek eléltek, ami némiképp eltolta a két nyelv alakulását. Bár az alsó- és felső- szorb nyelv kölcsönösen jól érthető, ennek ellenére a különbségek könnyen tetten érhetőek. Mindkét nyelvre erősen hat a német nyelv, leginkább a szókincsben és a kiejtésben. A felső- szorbra a felső- szász német nyelvjárás is hatást gyakorol. Az alsó- szorbra a Brandenburgban használt alsó- szász nyelvjárásoknak hatnak.
Irodalmának kialakulásakor az első szorb íróknak támaszkodniuk kellett egy szláv nyelvre, hogy megértsék és rögzíthessék saját nyelvük szabályait. Szászország és Csehország között a szomszédság okán szoros kapcsolatok voltak, az alsó- szorb értelmiség részben tanult csehországi intézményekben, ezért rájuk a [[cseh nyelv]] hatott. Brandenburghoz legközelebb [[Lengyelország]] fekszik, ezért az alsó- szorbok a lengyel nyelvet használták. Az elkülönülést vallási motiváció is segítette. Brandenburgban [[Nikolaus Jakubitza]] [[laubnitz]]i lelkész lefordítjalefordította az Újtestamentumot alsó- szorbra [[1548]]-ban, de nyomtatásban csak [[Johann Gottlieb Fabricius]] fordítása jelenikjelent meg [[1709]]-ben. Ezzel párhuzamosan készülkészült el [[Michael Frentzel]] fordítása is [[1706]]-ban. MindkétA két Biblia két különböző szorb irodalmi nyelvnek vetivetette meg az alapját és ezek külön úton fejlődnekfejlődtek tovább.
== Fordítás ==
{{Fordítás|sv|Sorber}}
| 