„Szigetvári vár” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (egyértelműsítés - Török Bálint)
== A vár története ==
Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas [[öregtorony]] lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki [[Szigetvár]] erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. [[1463]]-ban a Garai-, [[1471]]-ben az enyingi Török család birtokába került. Az [[1526]]-os vesztes [[mohácsi csata]] után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]], mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol [[I. János magyar király|Szapolyai János]]t, hol pedig [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinándot]]. Miután [[1541]]-ben Buda csellel való megszállása idején [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán török szultán]] elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinándnak]].
 
[[1549]] őszén ideiglenesen [[Horváth Márk]](Horvát Stancic Markó) lett Szigetvár parancsnoka, majd [[Kerecsényi László]] előző várkapitány lemondása után [[1555]]. [[December 9.|december 09.]]-én az uralkodó [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg I. Ferdinánd]] véglegesen kinevezte ''gradeci Horváth Stančić Márkot'' Szigetvár élére{{refhely|1555. XII. 31. Bécs|1555 - Horváth Márk kinevezése}}, de a győri lovaskapitány csak [[1556|1556.]] [[Február 13.|február 13.]]-án vonult be és vette át gondjaira bízott várat. Horváth Márk az [[1556]]-os nagy török ostrom alatt maroknyi seregével sikeresen védte a tízszeres oszmán túlerővel szemben Sziget várát.
 
[[Fájl:Wolf-Dietrich-Klebeband Städtebilder G 149 III.jpg|bélyegkép|270px| Szigetvár 1566-ban]]
''Horváth Stancic Marko'' halála után [[1561]]-ben a vár élére főkapitányként [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán [[1566]]-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját [[Bécs]] elfoglalása jelentette, de előtte Sziget vára állt hatalmas seregének útjában. [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi]] parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen.
[[1561]]-ben a vár élére főkapitányként [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán [[1566]]-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját [[Bécs]] elfoglalása jelentette, de előtte Sziget vára állt hatalmas seregének útjában. [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi]] parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen.
 
A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. [[1689]]-ben került a [[Habsburg-ház|Habsburg hatalom]] birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a [[Rákóczi-szabadságharc]] felkelői sem mertek kísérletezni.
* H. Stierlin. Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
* H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963-368-127-8
* {{hely|1555. XII. 31. Bécs}}, [http://szigethvar.hu/var/content/1555-horváth-márk-kinevezése 1555 - Horváth Márk kinevezése]
 
== Szépirodalom ==