|
| védőszentje = Franciaországnak [[Fájl:Blason Jeanne-d-Arc.svg|22px]], mártíroknak, foglyoknak, harcosoknak, vallásosságuk miatt kigúnyolt embereknek, rabok, katonák védelmezője
}}
'''Jeanne d’Arc'''<ref>Jeanne d’Arc nevét többféle módon írták, különösen a 19. század közepét megelőző időkben. Saját maga a leveleit „Jehanne”-ként írta alá. (Pernoud and Clin, pp. 220–221.) (Lásd még:[http://www.stjoan-center.com/Album/part47.html www.stjoan-center.com/Album/, parts 47] és [http://www.stjoan-center.com/Album/part49.html 49]).</ref> {{IPA|- kiejtése [ʒan daʁk]}} -, '''Szent Johanna''', ([[Domrémy-la-Pucelle|Domrémy]], [[1412]]. [[január 6.]]<ref name=longwinded/> – [[Rouen]], [[1431]]. [[május 30.]]), az „'''orléans-i szűz'''”, [[Katolicizmus|katolikus]] szent, [[franciák|francia]] nemzeti hős. A [[százéves háború]] idején vezette a francia nép felszabadító harcát az [[angolok]] ellen. [[Paraszt]]lánykéntMódos láttacsaládból megszármazott, aapjának napvilágotvoltak ekéi, háziállatai, földei [[Franciaország|Kelet-Franciaországban]]. A százéves háborúban a francia királyi hadsereg élén több meghatározó győzelmet aratott, amelyek megfordították a háború kimenetelét és lehetővé tették [[VII. Károly francia király|VII. Károly]] trónra lépését. A [[burgundok]] fogták el és adták az angolok kezére, majd az [[egyházjog|egyházi törvényszék]] elítélte és 19 éves korában [[Máglyahalál|máglyán]] megégették.<ref name=ward/> 24 évvel később, [[1455]]-ben VII. Károly király – akinek hírnevét beárnyékolta, hogy koronáját egy elítélt [[eretnekség|eretnek]] segítségével szerezte – felkérte [[III. Kallixtusz pápa|III. Kallixtusz pápát]], vizsgáltassa felül a szentszék döntését. Az új eljárásban Johannát ártatlannak találták és [[vértanú|mártírrá]] nyilvánították. 1909-ben [[Szentté avatás|boldoggá]], 1920-ban pedig [[Szentté avatás|szentté avatták]].<ref name="longwinded">Újkori életrajzírók Jeanne születésnapját gyakran január 6-ra teszik. Ő maga azonban valójában nem ismerte pontosan saját életkorát. A rehabilitációs eljárás összes tanúja, köztük Jeanne keresztanyja és keresztapja is csupán becsülni tudta a leány életkorát. A január 6-i dátum egyetlen forráson, Lord Perceval de Boullainvilliers 1429. július 21-én írt levelén alapul (lásd Pernoud: ''Joan of Arc By Herself and Her Witnesses,'' p. 98: Idézet: „Boulainvilliers elmondja, hogy (Jeanne) Domrémyben született, és ő adja meg születésének pontos dátumát, lehet, hogy a valódit, mondván, hogy (Jeanne) [[Epifánia]] napjának, január 6-ának éjszakáján született.)” Ugyanakkor maga Boulainvilliers nem volt domrémy-i lakos. Magát az eseményt valószínűleg nem jegyezték fel. A közrendűek születéseit számon tartó plébiániai anyakönyvezés gyakorlatát csak több generációval később vezették be.</ref> Johanna egyike Franciaország 9 [[védőszent]]jének; [[Párizsi Szent Dénes]], [[Tours-i Szent Márton]], [[IX. Lajos francia király|Szent Lajos]], [[Mihály arkangyal|Szent Mihály]], [[Szent Remigius]], [[Szent Petronella]], [[Radegunda|Szent Radegunda]] és [[Lisieux-i Szent Teréz]] mellett.<ref name=ward>{{cite video | people=Andrew Ward | year=2005 | date=március 21. | url=http://www.imdb.com/title/tt0421212 | title=Joan of Arc | medium= | location= | publisher=}}</ref>
Johanna hangoztatta, hogy látomásaiban [[Isten]] jelent meg előtte és kérte, hogy szabadítsa fel hazáját az angol uralom alól. Hírnevet akkor szerzett, amikor [[Orléans]] városát 9 napos ostrom után felszabadította és több gyors győzelmet aratva felszabadította a [[Loire]] völgyét. A hadjáratot követően [[VII. Károly francia király|VII. Károlyt]] [[Reims]]-ben királlyá koronázták.
|
