„Millennium (Biblia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
== A Bibliában ==
* A szerző látja, hogy Isten ezer évig fogságban tartja a Sátánt (1-3).
* Látja, hogy a keresztények egy része - nem mindegyik - feltámad, hogy Krisztussal ezer évig együtt uralkodjanak (4-6).
* Végül a kiszabadult Sátán erői felvonulnak, hogy megtámadják Isten népét, de Isten megsemmisíti őket. Sátán osztozik a "vadállat" és a "hamis próféta" sorsában: a "üzes tóba" vettetik (7-10).
* Ezután következik a 2. feltámadás: minden ember megjelenik Isten ítélőszéke előtt (''lásd [[végítélet]]'')
És láttam, hogy egy angyal leszállt a mennyből; az alvilág kulcsa volt nála, és egy nagy lánc a kezében. Megragadta a sárkányt, az ősi kígyót, aki az ördög és a Sátán, megkötözte ezer esztendőre, levetette a mélységbe, bezárta, és pecsétet tett rá, hogy meg ne tévessze többé a népeket, amíg el nem telik az ezer esztendő: azután el kell oldoztatnia majd egy kis időre. És láttam trónokat: helyet foglaltak rajtuk, és ítélő hatalmat kaptak azoknak a lelkei, akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért és az Isten igéjéért; akik nem imádták a fenevadat, sem az ő képmását, és nem vették fel az ő bélyegét a homlokukra és kezükre: ezek életre keltek, és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig. A többi halott nem kelt életre, míg el nem telt az ezer esztendő. Ez az első feltámadás. Boldog és szent az, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és vele fognak uralkodni ezer esztendeig. Amikor pedig eltelik az ezer esztendő, a Sátán elbocsáttatik börtönéből, és elmegy, hogy megtévessze a népeket a föld négy sarkán, Gógot és Magógot is; hogy összegyűjtse háborúra azokat.. (Jel 20:1-8)
| |||