Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
Az akcióban jelentős erőkkel részt vett [[Spanyolország]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] is, amelyek felé Mexikónak szintén tartozása volt. Bár az egyesült francia-spanyol-angol flotta legyőzte a mexikói hajóhadat, és térdre kényszerítette a szárazföldi csapatok egy részét is, Juárez diplomáciájának köszönhetően hamar a spanyol és angol katonák kivonultak az országból. Emellett, e két ország nem értett egyet azzal, hogy Franciaország meghódítsa Mexikót, sőt féltékenyek is voltak Napóleon sikereire.
 
A császári pár [[május 28.|május 28-án]] szállt partra [[Veracruz (Veracruz)|Veracruz]]ban, ahol ujjongó tömeg üdvözölte őket. [[Francois Achille de Bazaine]] francia altábornagy {{szám|25000}} főnyi seregének kíséretében [[június 12.|június 12-én]] bevonultak az immár császári székvárosba, [[Mexikóváros]]ba. A főváros közelében álló [[Chapultepec Palota|Chapultepec-palotába]] költöztek, a régi [[azték]] császárok nyaralóhelyére. Miksa egyik első intézkedése az volt, hogy széles sugárutat építtetett a császári palotától a városközpontig, amelyet a ''Császárné sétánynak (Paseo de la emperatriz)'' neveztek el. Mai neve a ''Reform-sétány ([[Paseo de la Reforma]])''.
[[Kép:Hungarian Volunteer Corps.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A mexikói magyar önkéntes csapat, Vasárnapi Ujság, 1864. 50. szám]]
Miksával otthonról is fegyveres erő tartott Mexikóba: 6800 osztrák, 1000 magyar és majdnem 500 lengyel önkéntes kísérte. A mexikóiak elleni háború során mintegy 170 magyar vesztette életét, igaz csak apróbb hadműveletekben vettek részt.
48 318

szerkesztés