„Ádi Sankara” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Feltehetőleg 788-ban született a délnyugat-[[india]]i [[Kerala|Keralá]]ban, egy Kaladi nevű településen. Egyes kutatók szerint 32 évet élt, azonban az a könyvtárnyi irodalom, amelyet neki tulajdonítanak, nehezen jöhetett létre ennyi idő alatt.
 
A [[brahminok]] magas szintű kasztjába született. A hagyomány alapján apja hamar elhunyt, így a félárva Sankara 8 évesen vándorútra kelt. Hosszú vándorút után kora egyik ismert mesterének, Govindának a tanítványává nem lett. [[Govinda]] mestere az a Gaudapada volt, akit az első advaita filozófiát kifejtő mű szerzőjének tartanak. Az ifjú úgy szívta magába a szellemi bölcseletet, mint szivacs a vizet, és bár teste gyermek volt még, maga is nagy tanítóvá vált. Első tanítványai Benáreszben csatlakoztak hozzá. Velük vándorolt a himalájai szent városba, Badrináthba, ahol 12 éves korában megírta híres magyarázatát a Brahma-szútrához, majd kommentárjait az [[Upanisádok]]hoz, az ősi India hagyományait őrző szent iratokhoz. Ezt követően visszatért [[Benáresz]]be, ahol éveken át tanított és térített, majd ismét hosszú vándorútra indult. Vándorlásai során számtalan csodálatos esemény történt vele, például szeretett anyja halála után a saját tenyeréből előtörő tűzzel hamvasztotta el anyja testét. Tökéletes uralmat gyakorolt önmaga felett, és a hagyományok szerint rendelkezett a [[sziddhi]]knek is nevezett különleges képességekkel. Egyes tanítók Síva megtestesülésének tartják őt. Meglepő módon térített: a korabeli szokás alapján aki elveszítette a szellemi kérdések körül forgó vitát, az a győztes tanítványává vált. Sankara a kor minden fontosabb filozófiai irányzatával vitába szállt azért, hogy megújítsa az emberek gondolkodásmódját. Törekedett arra, hogy összhangba hozza a buddhizmust a hinduizmussal, vagyis a hindu kultúra szülötteinek is érthetővé tegye a tant, amelyet Buddha hirdetett. Emellett megpróbálta emberi fogalmakkal megmagyarázni és nyelvi formába önteni az emberi értelem számára nehezen megfogható szellemi tanításokat. Megalapította az Advaita védánta (azaz: kettőség nélküli) néven ismertté vált iskolát, melynek alapvető tanítása volt, hogy a világalkotó princípium szellemi jellegű, osztatlan, kettőség nélküli, azaz egy; az Egyből, a Világszellemből, a Brahmából bontakozik ki minden. Az ember legbensőbb lényege, önvalója az [[átman]], a bennünk lévő szellem nem pusztul el a halállal, hiszen az a [[Brahman]]nal azonos. Sankarácsárja megalapította azt a szerzetesrendet, amelyre a 10 ágból álló szvámi rend épül, valamint India négy sarkában kolostorokat hozott létre, s ezzel 4 vallási régióra osztotta az országot. Ezen központok élére fő tanítványai közül választott vezetőket. E kolostorok a [[kerala]]i [[Sringéri]]ben, a Kathijavar félszigeten lévő [[Dvarka|Dvarká]]ban, [[Puri]]ban és a [[himalája]]i Badrinathban működnek. Sankara a hagyomány szerint a Himalája szent városában, [[Kedarnath]]ban halt meg 32 éves korában.
Tökéletes uralmat gyakorolt önmaga felett, és a hagyományok szerint rendelkezett a [[sziddhi]]knek is nevezett különleges képességekkel. Egyes tanítók Síva megtestesülésének tartják őt. Meglepő módon térített: a korabeli szokás alapján aki elveszítette a szellemi kérdések körül forgó vitát, az a győztes tanítványává vált.
 
 
Sankara a kor minden fontosabb filozófiai irányzatával vitába szállt azért, hogy megújítsa az emberek gondolkodásmódját. Törekedett arra, hogy összhangba hozza a buddhizmust a hinduizmussal, vagyis a hindu kultúra szülötteinek is érthetővé tegye a tant, amelyet [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] hirdetett. Emellett megpróbálta emberi fogalmakkal megmagyarázni és nyelvi formába önteni az emberi értelem számára nehezen megfogható szellemi tanításokat. Megalapította az Advaita védánta (azaz: kettőség nélküli) néven ismertté vált iskolát, melynek alapvető tanítása volt, hogy a világalkotó princípium szellemi jellegű, osztatlan, kettősség nélküli, azaz egy; az Egyből, a Világlélekből, a Brahmanból bontakozik ki minden. Az ember legbensőbb lényege, önvalója az [[átman]], a bennünk lévő lélek nem pusztul el a halállal, hiszen az a [[Brahman]]nal azonos. Sankarácsárja megalapította azt a szerzetesrendet, amelyre a 10 ágból álló szvámi rend épül, valamint India négy sarkában kolostorokat hozott létre, s ezzel 4 vallási régióra osztotta az országot. Ezen központok élére fő tanítványai közül választott vezetőket. E kolostorok a [[kerala]]i [[Sringéri]]ben, a Kathijavar félszigeten lévő [[Dvarka|Dvarká]]ban, [[Puri]]ban és a [[himalája]]i Badrinathban működnek. Sankara a hagyomány szerint a Himalája szent városában, [[Kedarnath]]ban halt meg 32 éves korában.
 
== Jegyzetek ==