„Holdnaptár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 178.115.129.32 (vita) szerkesztéséről Ronastudor szerkesztésére
aNincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
Azokat a naptárakat, amik a [[Hold]] fázisain alapulnak, de az év hosszát a [[Nap]] járásához igazítják, '''luniszoláris naptár'''aknak nevezik. Ezekben a naptárakban egy hónapot beiktatnak vagy elvesznek az évből.
 
Az év hosszának, illetve kitüntetett napjának meghatározására bizonyos [[csillag]]ok vagy [[csillagkép]]ek kelését figyelték meg ('''helikális,''' -vagyis a napfelkeltét közvetlenül megelőző, illetve '''akronikus''', -azaz a napnyugtát közvetlenül követő időszakban).
Az [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptom]]iak például a [[Szíriusz]] csillag helikális kelését figyelték, ami egybeesett a [[Nílus]] áradásának kezdetével. Ha ez nem így történt, beiktattak egy plusz hónapot az új év kezdete előtt.
17. sor:
Az [[ókori Görögország]]ban a csillagok feltűnését vagy eltűnését az évszakokkal összekapcsoló gyakorlat az i.e. 8. századtól van dokumentálva a [[Hésziodosz]] által a parasztoknak készített [[almanach]]ban. Ez a gyakorlat valószínűleg megelőzte a holdnaptár kialakulását.
 
Egy másfajta módszert dolgoztak ki Görögországban az i.e. 5. században. Ez a több évszázada ismert [[babilónia|babilóni]] módszeren alapult, ami egyesítette a precíz megfigyeléseket az összetett [[Számtan|aritmetika]]i számításokkal. Az eljárás lényege az a gyakorlatban igazolt megfigyelés, hogy 7 plusz hónap beiktatása 19 év alatt pontosan összhangba hozza a holdnaptárat az évszakok változásából származóadódó évvel. Az eltérés mindössze 0,2 nap, ami körülbelül 1 nap eltérést okoz 100 év alatt. Az elképzelést Görögországban [[Metón (csillagász)|Metón]] görög csillagász kezdte népszerűsíteni i.e. 432-ben, de azt csak i.e. 406-ban fogadták el hivatalosan. Alkalmazásának köre nem ismert. Az eljárás, illetve az időszak [[Metón-ciklus]] néven ismert.
 
==Források==