„I. Tahmászp perzsa sah” változatai közötti eltérés

A nyugati határon Tahmászp hosszú uralkodása alatt még kétszer lángolt fel a háború. Az elsőre az szolgáltatta az ürügyet, hogy Tahmászp öccse, a [[Serván]]t kormányzó Alkász Mirza [[1547]]-ben fellázadt, és fivérével, az [[Ardabil]]t igazgató Szám Mirzával együtt átállt az oszmánokhoz. Még a trónörököst, a későbbi [[II. Iszmáíl sah|II. Iszmáílt]] is bevonták az összeesküvésbe. A lázadó szafavidák és az oszmán hadsereg ismét bevette Tebrizt [[1548]]-ban, ezért Tahmászp úgy ítélte meg, hogy távolabbra kell költöznie az ütközőzónából. Így lett Perzsia fővárosa ötven évre [[Gazvin]] a [[Kaszpi-tenger]] partvidékén. A lázadókat [[1549]]-ben sikerült elfogni és Gahgahá hegyi börtönerődjébe zárni.

 

 

== Béke és válság ==