„Gołąbi csata” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
'''Gołębiei csata:''' Az [[északi háború (1655–60)|1655-60 évi északi háború]] [[Lengyelország|lengyel]] frontjának ütközete a lengyelek és a svédek között. A helyszíne [[Gołębie]] és [[Krasicznó]] községeknél volt, [[1656]]. [[február 18]]-[[február 19|19]]-én.
 
[[II. János KzámérKázmér lengyel király|II. János Kázmér lengyel király]] a [[czestochowa ostroma (1656)|czestochowai diadalt]] követően visszatért [[Szilézia|Sziléziából]], s a korábban a svéd megszállók emmlé állt lengyelek tömegesen pártoltak át.
Serege vezérletét a tehetséges [[Stefan Czarniecki]]re bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a [[Svédország|svéd]] és [[Brandenburg|brandenburgi]] csapatokat.
 
[[X. Károly Gusztáv svéd király|X. Károly Gusztáv]] még a [[Porosz Hercegség|porosz herceggel]] tárgyalt, s [[Małbork]] kemény ellenállást fejtett ki a svédekkel szemben. A király végül seregével elindult délre [[Lviv|Lwów]] felé.
 
A svéd királyi hadat útközben az erdőségekben megbúvó lengyel parasztok állandóan tizedelték, veszélyeztetve még utánpótlásukat is. A seregesereg 6005 svéd katonát és 3000, még tavaly átállt lengyel vitézt számolt. Mellettük harcolt számos német, valamint néhány [[Anglia|angol]] zsoldos (ezeket bizonyos Wikilson vezette) és francia dragonyosok.
[[Gołębie|Gołębiénél]] a svéd előhadak utolérték [[Stefan Czarniecki|Czarniecki]] csapatát. A lengyel sereg 370 huszárt, 300 dragonyost és 1970 páncélost számolt, továbbá egy nagyszámú gyalogos csapatot, ezek azonban még frissen toborzott, részben kiképzés előtt álló katonákból álltak. Oldalaikon küzdöttek még [[tatárok|tatár]] lovasok is.
 
 
[[X. Károly Gusztáv sévd király|Károly Gusztáv]] pihenőt rendelt el és csak [[február 20]]-án folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és [[Freed Aschenberg]] vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezket azonban [[Krasicznó]]nál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták. Dubois elesett, [[Freed Aschenberg|Aschenberg]] alig bírt elmenekülni.
Korábban [[Jan Pawel Sapieha|Jan Sapieha]] elfoglalta [[Janów]]ot a svédektől, akiket [[Bogusław Radziwiłł|Boguslav litván herceg]] segített keotnáikatonái élén.
A svédek folytatták útjukat, ám a lengyelek és a tatárok szüntelenül zaklatták őket, közben utánpótlási gondok keletkeztek, amitől éhezés ütött ki a táborban.
A korábban áruló lengyelek kezdtek visszatérni régi királyukhoz, a parasztságot pedig annál jobban ösztönözte ellenállásra a svédek ellenük elkövetett kegyetlenkedései.
 
A csata így a svéd győzelem ellenére csak részleges siker volt [[X. Károly Gusztáv svéd király|Károly Gusztáv]] számára. A [[krasicznó]]i támadás után a svédek bevonultak [[Lublin]]ba, majd [[Zamość]] alá, de a várat nem merték megostromolni.