„Geest” változatai közötti eltérés

A '''geest''' (''alnémet nyelvből, gest, ejtsd:gészt''; ''jelentése: száraz, terméketlen'') az [[Északi-tenger]] déli partvidékén, [[Hollandia|Hollandiában]], [[Alsó-Szászország]]ban, [[Schleswig-Holstein]]ben és Dánia nyugatuinyugati területén a [[jégkorszak]] idején keletkezett magasabb fekvésű térszín.

A geestek a marschokból kiemelkedő, azoknál 10-30 méterrel magasabban fekvő térszínek. Felszínük bár hullámzó, mégis síkság jellegű. A geesek a jégkorszak idején lerakódott vég- és [[moréna|alapmorénák]] felszínein jöttek létre, anyaguk az egykori [[gleccser]] által szállított homok és kőzettörmelék, amelyeken igen gyenge termőképességű váztalajok alakultak ki. Természetes állapotában erdős, legjellemzőbb növénye az [[Erdeifenyő]], a végmorénák vidékén [[tölgy]]esek. [Ma már csak igen kevés helyen találhatók természetes állapotukban meghagyott geestvidéket. Az ember által használt területen a szélerróziószélerózió ellen telepített sövényekkel határolt apró szántóföldek és erdősávok váltogatják egymást. A geest központi vidékén a negyedidőszakban folyamatos volt a [[tőzeg]]képződés. Néhol 10 méter vastag tőzegréteg alakult ki, amelyet mára szinte teljesen kibányásztak.

A magasan fekvő geest védelmet nyújtott az Északi-Tengertenger mellékén rendszeresen bekövetkező [[vihardagály]]ok ellen, ezért a terület benépesülése már a középkor elején elkezdődött. A geest néprajzi határt képez Észak-Németországban. Míg a [[fríz]]ek az alacsonyan fekvő [[marsch]]okat vették birtokba, addig a gesstekregeestekre szászok érkeztek. A geestek peremén egykor összefüggő falusor húzódott, amelyet néhol kisvárosok tagoltak.