„Egyházmegye” változatai közötti eltérés

A [[Magyar görögkatolikus egyház]] szervezetének kialakulása a [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi egyházmegye]] [[1912]]-ben történt felállításával vette kezdetét, mely az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|esztergomi érsekségnek]] alárendelve jött létre. A trianoni döntés nyomán az eperjesi és a munkácsi görögkatolikus egyházmegyék Magyarország területén maradt parókiáiból a [[Apostoli Szentszék|Szentszék]] [[1924]]-ben hozta létre a [[Miksolci egyházmegye|Miskolci apostoli exarchátus]]t. Ezt [[2011]]-ben [[XVI. Benedek pápa]] rendelkezése alakította át úgy, hogy területe ettől kezdve [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyével]] esik egybe. [[Ferenc pápa]] [[2015]] [[március 20.|március 20]]-án az exarchátust [[Miskolci egyházmegye]] néven egyházmegyei rangra emelte, a hajdúdorogi egyházmegyéből pedig leválasztotta a [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]]i részeket, és [[Nyíregyházi Egyházmegye|Nyíregyházi egyházmegye]] néven új püspökséget hozott létre belőlük, míg az eredeti püspökséget [[Debrecen]] székhellyel főegyházmegyei rangra emelte. Mivel így már rendelkezésre áll az önálló metropóliához megkívánt legalább három egyházmegye, a két új görög katolikus egyházmegyét az új főegyházmegye szuffragáneusaként alárendelve megalakította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat.<ref>{{cite web |url=http://magyarkurir.hu/hirek/a-szentatya-megalapitotta-magyarorszagi-sajatjogu-metropolitai-egyhazat |title=A Szentatya megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat |accessdate=20150406 |work=http://magyarkurir.hu}}</ref> Így a magyar görögkatolikusok egyházszervezete kikerült az esztergomi érseknek való alárendeltségből, és – hasonlóan a környező országok görögkatolikusainak helyzetéhez, ahol ez már korábban végbement – közvetlenül a Szentszékhez tartozó önálló keleti rítusú egyházzá vált (miközben püspökeik, mint katolikus egyházi vezetők, továbbra is tagjai a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának).