„Kérek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor:
Alakjukat véres ruhába öltözött, rémítő, szárnyas halálangyalokként, hegyes fogú [[démon]]ként ábrázolták; akik örökké szomjazzák az emberi vért. Kedvenc helyük a csatamező, ahol a hullák és a sebesültek testét szétmarcangolják, vérüket kiszívják, majd amikor szívük eltelt és testük is kielégült a fekete vértől, a holt lelkeket [[Hadész (hely)|Hadészba]] vagy a fagyos [[Tartarosz]]ba hajítják.
Az [[ókor]] irodalmi alkotásaiban [[Homérosz]]nál és [[Hésziodosz]] ''Theogóniájában'' jelennek meg. Az ''[[Iliasz]]''ban, az Akhilleusz pajzsa fejezetben találunk említést, valamint a 22. fejezetben utalást a Kérekre.
<!--Név szerint:
*Anaplekté (gyors halál),
13. sor:
*Kér ''(romlás)'',
*Sztügeré ''(gyűlölet)''<ref>Technocratdatabanks [http://technocratdatabanks.pbwiki.com/Keres] (angol)</ref>-->
==Kerostasia – psykhostasia==
Az ''Iliasz'' „Hektór halála” című 22. fejezetében, [[Akhilleusz]] és [[Hektór]] küzdelme során Zeusz [[mérleg (eszköz)|mérleg]]re helyezi a két hős sorsát, mint két pusztító erejű, halált hozó erőt. Ekkor az eredeti szövegben a ''„dyo kére”'', a fordítás szerint a ''„két sors”'', vagy helyesebben a ''„két kér”'' kerül a főisten mérlegére. Ez az isteni „beavatkozás”, „mérlegelés” az ún. ''kerostasia''. ”A [[Homérosz|Homérosnál]] olvasott kerostasia – végső soron kérré vált lelkek mérése – alapját egy jóval korábbi, lélekmérésről szóló elképzelés jelentette… Tudunk [[Aiszkhülosz|Aiskhylosnak]] egy Psykhostasia című tragédiájáról, és rendelkezésünkre áll számos vázaábrázolás, amelyeken [[Zeusz|Zeust]], illetve [[Hermész|Hermést]] látjuk lelkeket mérlegre helyezni. … A psykhostasiának az Iliasban kerostasiává történt átalakulása csupán a mérés aspektusváltását tükrözi. Míg a psykhostasia során a több ''menos''szal bíró, tehát erősebb, életképesebb lélek serpenyője süllyed le, és a vesztes, gyengébb fél serpenyője emelkedik fel, addig a kerostasiában ez fordítva történik, hiszen azon lélek rendelkezik kevesebb ''menos''szal, amit már jobban áthatott a pusztító kér; éppen az életerő hiánya jelzi a pusztulást hozó erő (avagy a pszichológia nyelvére áttéve: az életösztönön ily módon felülkerekedő halálösztön<ref>vö. [[Thanatosz]] a pszichológiában</ref>) nagyságát és hatalmát.”<ref>[http://jesz.ajk.elte.hu/notari21.html Nótári Tamás: ''Megjegyzések a mérleg jelképiségéhez az Iliasban'']</ref>
| |||