„Nový Jičín” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Morva-sziléziai kerület
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
h. í.
20. sor:
| weboldal = www.novy-jicin.cz
}}
'''Nový Jičín''' ([[német nyelv|németül]] ''Neutitschein'') város [[Csehország]]ban [[Morvaország]] tartományban. Az egykori járási székhely, [[Olomouc|Olmütz]] és [[Ostrava]] között helyezkedik el. A városnak közelítőleg 27. 000 lakosa van. Elsősorban szabályos négyzet alaprajzú főteréről ismert, ahol több jelentős műemlék van, köztük az öreg posta (Stará pošta) reneszánsz épülete, a Zserotin kastély (Žerotínský zámek) és itt székel a a Nový Jičín-i múzeum (Muzeum Novojičínska).
 
== A város története ==
=== A város címere ===
A város címerében vörös mezőben egy kéz látható, mely a felhők közül emelkedik ki. A kéz egy félig elgörbített íjjatíjat tart, mely a kravaři urak jele.
 
=== A város nevének eredete ===
30. sor:
 
=== A város története ===
A város legkorábbi említése [[1313]]-ból származik, amikor [[Luxemburg János]] király a városnak vámszedési jogot adott. Ezért Nový Jičín városa a keletkezését erre az időpontra teszi. A város alapítólevele nem maradt fenn. A város elődje a Starý Jičín vára alatt elterülő község volt. A városon több kereskedelmi útvonal halad keresztül. Kedvező földrajzi helyzete, elősegítette a fejlődését. A városnak már a keletkezésekor négyzet alaprajza volt. Ez az alaprajz megmaradt mai napig. Az eredeti szabályos alaknak megfelelően épült a várost védő erőd. Az eredeti erőd védcölöpökből és agyagból épült. Az erődöt a XIV[[14. századbanszázad]]ban kőből építették át. Ekkoriban már létezett egy belső uradalmi székhely és kastély. A város északkelet felől délnyugati irányban terül el a [[fulnek]]i és [[Valašské Meziříčí|oláhmezericsi]] út mentén. A városba két kapun át lehetett bejutni. Erre mindkét oldalról csatlakozott az előváros, de az előváros fejlődése későbbi korhoz köthető.
A XIV. században a várost Kravař-i Vok nemes szerezte meg, aki a Benešovic arisztokrata család egyik oldalági képviselője. Ez a család [[Morvaország]]ban és Dél-[[Szilézia|Sziléziában]] Opava környékén kiterjedt birtokokkal rendelkezett. A Kravaři urak idejében épült ki a Žerotína kastély reneszánsz formája és a városfalak is. A XVI. század első felében a Žerotína család (magyar helyesírás szerint: Zserotin család) kezébe került a város. Ők az eredeti gótikus kastélyt reneszánsz uradalmi kastéllyá építették át 1500-1558 között. Ők építették a mai városházát, amelyet csak később ajándékoztak a városnak. [[1503]]-ban a várost súlyos tűzvész rázta meg, melyben a legtöbb faház elégett. A Žerotína család jóvoltából a főtéren ezután kőből épített házak készültek. Nový Jičín a XVI. században igen intenzíven fejlődött. Ekkor alakult a legtöbb [[céh]]. A városban főleg sörfőző és szabó céhek működtek. A mintegy 200 céh csaknem harmada szabó céh volt. [[Jihlava|Iglau]] után Nový Jičín volt a szabóság második legnagyobb központja [[Morvaország]]ban. [[1558]]-ra a város olyannyira meggazdagodott, hogy megvásárolta a Žerotína családtól az egész Nový Jičín-i uradalmat és így szabaddá vált. Hamarosan kamaraváros lesz, vagyis közvetlenül a királyi korona alá rendelik. [[1620]]-ban rövid időre a cseh rendek Ausztriától való elszakadási kísérlete alatt [[Pfalzi Frigyes]] cseh ellenkirály a városnak királyi városi rangot adott. A XVII. század a városnak politikai és felekezeti zavargásokat hozott. A harmincéves háború elején a cseh rendek felkelése miatt Csehország sokat szenvedett, de később sem hagytak alá a hadi események az országban. [[1621]]-ben a város mellett verték meg a spanyolokat, akik elesett katonáikat a városban még ma is álló spanyol kápolnába temették el. A várost [[1621]]-ben a hadi események következményeképp tűzvész is érte. [[1623]]-ban pestis tört itt ki. [[1624]]-ben a császár a várost megfosztotta kiváltságaitól és az [[Olomouc|alamóci]] jezsuitáknak adta, elsősorban protestáns és birodalom ellenes magatartása miatt. 1773-ig a jezsuita rendjezsuiták feloszlatásáig a város az ő tulajdonukban volt. [[1626]]-ban a város rövid időre ismét protestáns kézbe került, ami alatt a helyi katolikusokat üldözték. [[1634]]-ben a várost a svédek foglalták el és kifosztották. [[1635]]-ben a [[jezsuita rend|jezsuita]] uradalmat katolikus hitre térítették. A harmincéves háború végével ismét békés korszak következik be a település életében és virágzik a kereskedelem és az ipar. [[1768]]-ban ismét egy kiterjedt tűzvész éri a várost, amelynek áldozatául esnek a belváros barokk házai. Ezeket klasszicista stílusban építik újjá. Miután [[1773]]-ban feloszlatták a jezsuita rendet, [[1775]]-ben Mária Terézia Nový Jičínt szabad törvényhatósági jogú várossá tette. A város jelentősége az új közigazgatás felállításával [[1850]]-ben ismét megnövekedett. Nový Jičín járási székhely lett. A XIX[[19. század]] negyvenes éveiben a város lakosai visszutasítottákvisszautasították a vasút megépítését. Bár késéssel, de végül megépült a vasút. A város kérésére állami pénzen egy cigarettagyár épült a városban. [[1879]]-ben Rotter Josef kocsi gyáratkocsigyárat alapított, mellyelamellyel a mai Autopal üzem alapjait rakta le. A város eredeti német arculatát az első világháború után is megőrizte. A város Heinlein-féle csehszlovák német párt bástyája lett, amely az ország legerősebb pártja volt. A városra legnagyobb hatással Drdr. Schollich polgármester volt ebben az időben. [[Csehszlovákia]] szétesése után [[1938]]-tól [[1945]]-ig a város Németország része lett. A városba [[1945]]. május 6-án vonultak be az oroszok, ami után hamarosan megkezdődtek a tisztogatások, majd a németek kitelepítése. A város benépesítésére [[Csehszlovákia]] egyéb részeiről és a lengyel-ukrán [[Volhínia|Volhíniából]] érkeztek telepesek a régi német lakosok helyére. A szocializmus évei alatt két nagyobb lakótelep épült a városban. [[1967]]-ben Nový Jičín belvárosát védetté nyilvánították.
[[1981]]-től testvérvárosi kapcsolatokat ápol [[Görlitz]] (csehül Zhořelec) városával.