„Osztrák–Magyar Monarchia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kiegyezés Ferenc József szerint |
|||
44. sor:
{{19. századi magyar történelem}}
Az '''Osztrák–Magyar Monarchia''' (vagy '''Ausztria-Magyarország,''' {{ny-de|Österreichisch-Ungarische Monarchie}} vagy ''Österreich-Ungarn)'' [[1867]] és [[1918]] között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt [[Közép-Európa|Közép-Európában]]. Két fele a [[Magyar Királyság]] és az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]] volt, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. Az Osztrák–Magyar Monarchia
A Monarchia többnemzetiségű állam volt, nemzetiségei közül a [[német nyelv]]ű osztrákokon és a [[magyarok]]on kívül a fontosabbak a különböző [[szláv népek]] ([[lengyelek]], [[ukránok]], [[csehek]], [[szlovákok]], [[szlovének]], [[horvátok]], [[szerbek]], [[bosnyákok]]), a [[románok]] és az [[olaszok]] voltak. A nemzetiségeket és mozgalmaikat azonban a kiegyezés politikai-közjogi építményéből teljes egészében kihagyták. Ennek ellenére [[Ausztria|Ausztriában]] a nemzetiségi elitek egy jelentős részét hatékonyan integrálták a politikai rendszerbe (több osztrák, sőt közös miniszter is lengyel vagy cseh volt), [[Magyarország]] belső berendezkedése viszont a nemzetiségi vezetők szinte teljes kiszorítását célozta. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy 1918-ra, az elvesztett [[első világháború]] befejezéséig a Monarchiának és két alkotóelemének belső kohéziója teljes egészében megszűnt, és végül a Monarchia nem egyszerűen két alkotóelemére bomlott fel, hanem területén új államok sora jött létre.
| |||