„Máriabesnyő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla kép + gyakorlati tudnivalókat ábrázoló kép ki
Infobox, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
1. sor:
{{városrész infobox
{{coor title dms|display=title|47|35|50|É|19|23|51|K|region:HU_type:landmark}}
}}
 
'''Máriabesnyő''' a török időkben elpusztult település, ma [[Gödöllő]] [[város]]hoz tartozik. [[Máriabesnyő megállóhely|Saját vasútállomással]] rendelkezik a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal{{vvr|Budapest–Hatvan]] vonalon80a}}on.
 
Legfontosabb nevezetessége a [[búcsújárás|búcsújáró]] templom, amely a magyarországi [[Mária-kegyhelyek]] közül a második leglátogatottabb zarándokhely.
8 ⟶ 9 sor:
[[Fájl:Antal Grassalkovich I. (1694-1771).jpg|bélyegkép|balra|150px|Grassalkovich Antal]]
 
Besnyő már a [[honfoglalás]] idején is lakott területnek számított, ám nagyon népesség csak a 12. században telepedett le itt. [[1214]]-ben a [[váci püspök]] a [[leleszi premontrei prépostságnakprépostság]]nak ajándékozta a besnyői birtokot, amelyet a XIII. században a [[tatárjárás]] szinte teljesen elpusztított. Ám a lakosság visszatelepült és újjáépítette a községet.
 
A középkorban népes falu, s egy [[horvátok|horvát]] család, az Iván-család birtoka volt. [[1387]]-ben azonban [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király elvette tőlük, majd egy másik nemesi családnak adományozta. A következő bizonyítható tulajdonos neve egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn, őt Hatvani Mátyásnak hívták. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott és teljesen elnéptelenedett.
 
A XVII. században már [[puszta (település)|puszta]]ként Gödöllőhöz tartozott, s [[Grassalkovich Antal (koronaőr)|Grassalkovich Antal]] vásárolta meg. Ő építtette itt a kapucinus kolostort, s családi kriptáját is, ahol a Grassalkovichok nyugszanak, többek között az utolsó Grassalkovich házaspár is: [[Grassalkovich Antal (főispán, 1771–1841)|Grassalkovich Antal]] és [[Esterházy Leopoldina]]. E kápolna a régi ''Besnyő'' falu temploma romjának helyén épült. Egy legenda szerint az építkezéskor [[1759]]. [[április 1.|április 1]]-jén]] egy csontból készült Mária-szobrot talált az egyik munkás, s azóta híres búcsújáró hely. A kolostort [[1769]] és [[1771]] között kibővítették.
 
A puszta a 18. században újra benépesült, [[1910]]-ben már 380 lakosa volt. A [[20. század]] elejétől nyaralóteleppé is vált.
127 ⟶ 128 sor:
 
== További információk ==
{{Commonskat|Máriabesnyő}}
* [http://www.mariabesnyo.hu A máriabesnyői kegyhely weboldala]
* [http://www.matersalvatoris.hu/www3/A Mater Salvatoris Lelkigyakorlatosház hivatalos oldala]