„Szigetvári vár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzeti emlékhelyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
34. sor:
''Horváth Stancic Marko'' halála után [[1561]]-ben a vár élére főkapitányként [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán [[1566]]-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját [[Bécs]] elfoglalása jelentette, de előtte Sziget vára állt hatalmas seregének útjában. [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi]] parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen.
A rommá lőtt erődítményt a hódítók újjáépítették. Három méter vastag, hat méter magas fallal, közel hat holdnyi területet fogtak közre, sarkain négy olaszbástyaszerű építménnyel. Ebben az állapotában rekonstruálták és látható ma is.<ref>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 74. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref>
<!--nincs benne az ellenőrzéshez használt forrásban
Később az Andrássy grófok magánbirtokát képezte, majd 1959-től kezdődött meg falainak és belső épületeinek régészeti feltárása és helyreállítása, hogy méltóképpen fogadhassa a történelmi emlékhelyre érkezőket. -->
|