„Gołąbi csata” változatai közötti eltérés

a
többszörös linkek ki
a (lengyel navek jav., nagykötőjelek)
a (többszörös linkek ki)
{{Csata|név=Gołębiei csata |konfliktus=[[Északi háború (1655–60)]]
|időpont=[[1656]]. [[február 18]].|helyszín=[[GołębieGołąb]], [[KrasicznóKrasiczno]], [[Lengyelország]]|eredmény=[[Svédország|svéd]] győzelem |egyik fél=[[Lengyelország]]-[[Litvánia]] |másik fél=[[Svédország]] |parancsnokok1=[[Stefan Czarniecki]] |parancsnokok2=[[X. Károly Gusztáv svéd király]] |erők1=370 huszár, 300 dragonyos, 1970 páncélos, néhány ezer gyalogos, [[tatárok]] |erők2=6005 [[Svédország|svéd]], 3000 [[Lengyelország|lengyel]], [[Franciaország|francia]], [[Anglia|angol]] és [[Német-római Birodalom|német]] zsoldosok |veszteségek1= 150 fő |veszteségek2=100–200 fő}}
 
A '''gołąbi csata''' az [[északi háború (1655–60)|1655–60 évi északi háború]] [[Lengyelország|lengyel]] frontjának ütközete a lengyelek és a svédek között. A helyszíne [[Gołąb]] és [[Krasiczno]] községeknél volt, [[1656]]. [[február 18]]–[[február 19|19]]-én.
 
A svéd királyi hadat útközben az erdőségekben megbúvó lengyel parasztok állandóan tizedelték, veszélyeztetve még utánpótlásukat is. A sereg 6005 svéd katonát és 3000, még tavaly átállt lengyel vitézt számolt. Mellettük harcolt számos német, valamint néhány [[Anglia|angol]] zsoldos (ezeket bizonyos Wikilson vezette) és francia dragonyosok.
[[Gołąb]]nálGołąbnál a svéd előhadak utolérték [[Stefan Czarniecki|Czarniecki]] csapatát. A lengyel sereg 370 huszárt, 300 dragonyost és 1970 páncélost számolt, továbbá egy nagyszámú gyalogos csapatot, ezek azonban még frissen toborzott, részben kiképzés előtt álló katonákból álltak. Oldalaikon küzdöttek még [[tatárok|tatár]] lovasok is.
 
Az ütközet a [[Visztula]] és a [[Wieprz]] összefolyásánál indult. A lengyelek nagy rohamával szemben a svédek nem tudtak ellenállni. Hanem amikor a király beérkezett a derékhad élén, a lengyeleket visszaverték. A sereg egy része átkellt a Wieprzen, őket a svédek lengyel csapatai üldözték tovább. A másik had Czarnieckivel az élen [[Końskowola|Końskowolába]] vonult vissza.
 
[[X. Károly Gusztáv sévd király|Károly Gusztáv]] pihenőt rendelt el és csak [[február 20]]-án folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és [[Freed Aschenberg]] vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezket azonban [[Krasicznó]]nálKrasicznónál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták. Dubois elesett, [[Freed Aschenberg|Aschenberg]] alig bírt elmenekülni.
Korábban [[Jan Pawel Sapieha|Jan Sapieha]] elfoglalta [[Janów]]ot a svédektől, akiket [[Bogusław Radziwiłł|Bogusłav litván herceg]] segített katonái élén.
A svédek folytatták útjukat, ám a lengyelek és a tatárok szüntelenül zaklatták őket, közben utánpótlási gondok keletkeztek, amitől éhezés ütött ki a táborban.
A korábban áruló lengyelek kezdtek visszatérni régi királyukhoz, a parasztságot pedig annál jobban ösztönözte ellenállásra a svédek ellenük elkövetett kegyetlenkedései.
 
A csata így a svéd győzelem ellenére csak részleges siker volt [[X. Károly Gusztáv svéd király|Károly Gusztáv]] számára. A krasicznói támadás után a svédek bevonultak [[Lublin]]ba, majd [[Zamość]] alá, de a várat nem merték megostromolni.
 
==Forrás==