„Szökőnap” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  6 évvel ezelőtt
a
(átfogalmaz)
==Miért február 23. után van a szökőnap?==
Egyrészt az [[ókori római naptár]] iránti hagyománytisztelet az oka, a szökőnap neve '''annus bis sextus''' volt, ami annyit tesz: ''a március kezdete előtti „másodszori” hatodik'' - ugyanis akkoriban a hónap kezdetéhez képest számoltak. Eredetileg amikor [[Numa Pompilius]] i.e. 700 után beemelte a téli időszakot is a számlálásba, szökőévekben a február 23 naposra rövidült, tehát addig volt állandó. Ekkoriban két évente egy 22-23 napos szökőhónapot ( mercedonius néven ) illesztettek be, mivel az alap év 355 napból állt. Később i.e 46-tól az időként beiktatott szökőnapnak is 25-26 között maradt a helye, mivel a római adórendszerben fontos hónapkezdő nap (Kalendae) közelségét akarták ezzel elkerülni.
 
==Miért február 24. a szökőnap?==
Miután a rómaiak szerint a február 23. napjának megduplázásával és közbeékelésével kapjuk a szökőnapot, felmerül a kérdés, miért nem február 29. a szökőnap? A válasz szintén az ókori rómaiak naptárrendszerére vezethető vissza, melyben a hónapok napjait nem előre, hanem a következő hónapból levonva számolták vissza. Így pl. február 23-a március kalendaejának 6. napja, azaz a március 1. előtti 6. nap. Február 24-e március kalendaejának 5. napja. Miután szökőévben ez a nap (a sextil, tehát a 23-a) megduplázódik, ez külön nevet kap: "március kalendaejának bissextilje" elnevezéssel, az ezutáni nap pedig a rendes évben is megszokott március kalendaejának 5. napja (ami szökőévben február 25.), így az ismételt nap valójában nem február 29., hanem 24-e. Pontosabban február 23-a megduplázva lesz 24-e és a hónap többi napja egyet "ugrik".
 
==Mi a helyzet külföldön?==