„Grősz-per” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
==A per előkészületei és a vádlottak==
A koncepciós per előkészítése során 1951. május 10-én született "Államvédelmis javaslat a Grősz József és társai elleni ügyben a vádlottak és a tanúk személyére" dokumentum részletesen tárgyalja a felhozandó vádakat, mely gyakorlatilag a per hivatalos vádirata is lett.<ref name=":0">Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára V-105752/1. Grősz József és társai. 35-40. p.</ref>
A vád alapja, hogy a vádlottak összeesküvést folytattak arra, hogy az akkor fenn álló államrendszert megdöntsék, s egy restaurált rendszert hozzanak létre. A per előkészülete során több kormánylista is volt, ahogy a koncepció formálódott, de Grősz József személye, mint ideiglenes államfő mindegyiken szerepelt.<ref>Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 21-28. p.</ref> A koncepció lényege szerint a pert úgynevezett amalgám módszer szerint kell megszervezni, amely eleve előírta több különböző ügy, esemény egybeolvasztását, keverését.<ref name=":2" /> Így a perben az alapkérdést, ami az állam ellenes összeesküvés összekeverték kémkedéssel (természetesen belevonva az Egyesült Államok nagykövetségének egy magyar tisztségviselőjét), valutaüzérkedést (amiért eleve halálbüntetést is kiszabhattak), gyilkossággal, melyet a szovjet katonák ellen követtek el, igaz harminc szovjet katona megölése sokkal nagyobb esemény lett volna, mint ami akkor bekövetkezett, valamint egy korábbi perben a vádlottat fel is mentették. A vádlottakat különböző időpontokban tartóztatták le, de hivatalosan előzetes letartóztatásba 1951.áü.001211/l.számú ügyészségi határozattal 1951. június 4-én kerültek.<ref>BFL XXV. 4. fi 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 825. p</ref>
{| class="wikitable"
!Vádlott neve, kora, beosztása
!Felhozott vád<ref name=":0" />
!Letartóztatás
dátuma
|-
|width="200px"|[[Grősz József|'''Grősz József''']],
44 ⟶ 46 sor:
''elsőrendű vádlott''
|A népköztársaság megdöntésére, a népi demokrácia vívmányainak eltörlésére és a Habsburg-monarchia restaurálására irányuló összeesküvés vezetője volt. Bozsik Pállal és Farkas Endrével kidolgozták egy ellenforradalmi kormány megalakításának tervét. Az általuk remélt „rendszerváltozás" esetére Grősz vállalta az ideiglenes államfői megbízatást és erről nyilatkozatot adott a budapesti USA-követségnek. Ellenforradalmi „kormányalakítási" tárgyalásait abban az időben folytatta, amikor az állam és egyház között tanácskozás folyt és megegyezés történt. Grősz elősegítette és támogatta a szovjet katonák meggyilkolásáért körözött Páter [[Vezér Ferenc]] és a háborús bűnös [[Iványi Endre]] bújtatását. Részt vett illegális rendfőnöki értekezleten [sic!], ahol felszólalásával a kormányrendelet kijátszására és a rendek illegális működésére hívta fel a megjelenteket.
|1951. május 18.
|-
|[[Bozsik Pál|'''Bozsik Pál''']],
50 ⟶ 53 sor:
''másodrendű vádlott''
|Az ellenforradalmi kormány egyik miniszterelnökjelöltje. [[Mindszenty József|Mindszenty]] utasítására - annak letartóztatása előtt - megkezdte egy illegális legitimista „Keresztény Párt" szervezését, amelyet [[Pongrácz Alajos]] az USA-követséggel, Dr. Farkas Endre pedig Grősz érsekkel kapcsolt össze. Bozsik többször tárgyalt Grősszel [az] ellenforradalmi kormány alakításáról és irányítása mellett készült el az összeesküvés nemzetiségi, mezőgazdasági és kereskedelmi programtervezete. Bozsik Svoy<ref>Helyesen: [[Shvoy Lajos]]</ref> püspökkel is tárgyalt a szervezkedésről.
|1950. december 19.
|-
|[[Dr. Farkas Endre|'''Dr. Farkas Endre''']],
57 ⟶ 61 sor:
''harmadrendű vádlott''
|Az ellenforradalmi kormány igazságügyminiszter jelöltje, Grősz és Bozsik bizalmasa volt és a szervezkedés egyik vezetője. Sharer<ref>Helyesen: Sherer</ref> USA-követségi titkár felszólítására készített kétpéldányos ideiglenes államfői nyilatkozatot, ő íratta alá Grősz érsekkel és tanúként maga is láttamozta. Utasítására lopta el dr. Kovács György az FM [Földművelésügyi Minisztérium] bizalmas adatgyűjteményét
|1951. február 17.
|-
|[[Dr. Hévey László|'''Dr. Hévey László''']],
65 ⟶ 70 sor:
''negyedrendű vádlott''
|Az ellenforradalmi kormány kereskedelem és iparügyi miniszter jelöltje. Hévey a legitimista Osztenburg [Ostenburg-Moravek Gyula] különítmény és a Szent István Bajtársi Szövetség volt tagjaiból szervezett illegális fegyveres akciócsoportokat kapcsolta az összeesküvéshez. Ezek a csoportok különféle terrorakciókra készültek.
|1951. tavasza (pontos időpont nem ismert)
|-
|[[Dr. Pongrácz Alajos|'''Dr. Pongrácz Alajos''']],
73 ⟶ 79 sor:
''ötödrendű vádlott''
|A Grősz-féle összeesküvés és a budapesti USA-követség között, mint összekötő dolgozott. Átadta Petrow követségi titkárnak Bozsik memorandumát, amelyben az ENSZ-től kérik a monarchia visszaállítását. Részt vett azokon a megbeszéléseken, amelyek Gyomlay László és az USA-követség diplomatái között folytak.
|1951. tavasza (pontos időpont nem ismert)
|-
|[[Endrédy Vendel|'''Endrédy Vendel''']],
80 ⟶ 87 sor:
''hatodrendű vádlott''
|Felső irányítója volt illegális röplapterjesztő és szabotázscsoportoknak, amelyek kettős irányítást kaptak Endrédy és Bozsik részéről. Endrédy a budapesti USA-követség részére folytatott kémtevékenységet. A szerzetesrendek illegális működésében vezető szerepe volt. A ciszterciták 21 tagját disszidáltatta. Csellár Jenővel együtt nagy arányú illegális valutaügyleteket bonyolított le, melyekben Hagyó-Kovács Gyula is közreműködött.
|1950. október 29.
|-
|[[Hagyó-Kovács Gyula|'''Hagyó-Kovács Gyula''']],
86 ⟶ 94 sor:
''hetedrendű vádlott''
|A rend előszállási birtokán népellenes bűncselekményeket követett el. Részt vett Endrédy és a cisztercita rend illegális valutaüzelmeiben.
|1950. november 7.
|-
|[[P. Csellár Jenő|'''P. Csellár Jenő''']],
92 ⟶ 101 sor:
''nyolcadrendű vádlott''
|A pálos rend illegális működésében vezető szerepe volt. Előkészítette három szerzetes disszidálását, részükre hamis igazolványokat készített. Az olasz követségen keresztül illegális kapcsolatot tartott Rómával. Tudott P. [[Vezér Ferenc]] és társai gyilkosságairól. Vezért és több más fasisztát hosszú ideig bújtatott a Sziklakápolnában és a rend más épületeiben.
|1951. tavasza (pontos időpont nem ismert)
|-
|[[Vezér Ferenc|'''Vezér Ferenc''']],
37 éves, volt [[Pálos rend|pálos]] [[
''kilencedrendű vádlott''
|1944 végén a pálosszentkúti tanyavilágban kulákokból álló fegyveres terrorcsoportot szervezett. A szervezet tagjai szovjet katonákat gyilkoltak meg. Bűncselekményei miatt évekig élt illegalitásban. Bujkálását elősegítették a püspökök - elsősorban Grősz, továbbá Pétery és Hamvas püspök - is. Bujkálásában segédkeztek illegális szexuális kapcsolatai is. 1948-ban elcsábított egy 17 éves lányt, akinek házasságot ígért és miután az terhes állapotba került, rábeszélte, hogy menjen férjhez máshoz
|1951. március 20.
|}
A vádlottakat egymástól elkülönítették, s mindegyik mellé ún. fogdaügynököket építettek be. Ezek az ügynökök rendszeresen adtak hangulatjelentéseket.<ref name=":1" />
==A tárgyalás és az ítélet==
|