„Lengyelország három felosztása” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nagy szejm |
Niza (vitalap | szerkesztései) →Előzmények: Rousseau írása |
||
18. sor:
Repnyin vallásszabadságot követelt a [[protestáns]]oknak és a [[Ortodox egyházak|keleti ortodox egyháznak]]. A lengyel katolikus vezetés reakciója és a nagy felháborodás Oroszország lengyel belügyekbe való beavatkozása miatt kirobbantotta a [[Bari konföderáció]] háborúját Oroszországgal. Ez a háború 1768-1772-ig tartott. Az uniót nem lehetett megszüntetni addig, amíg régi szövetségese, Ausztria ezt meg nem engedte, így Katalin diplomáciai lépéseket tett, hogy Ausztriát saját oldalára állítsa.
A lengyelek a politikai rendszer, a kereskedelem, az infrastruktúra, az oktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztésével is erősíteni igyekeztek államukat. Megbízást adtak [[Jean-Jacques Rousseau]] és [[Gabriel Bonnot de Mably]] politikai gondolkodóknak, hogy fogalmazzanak meg ajánlásokat az anarchia felszámolása és egy új alkotmány megszövegezése érdekében. Rousseau 1772-ben készült el [[A lengyel kormány figyelmébe (esszé)|A lengyel kormány figyelmébe]] című esszéjével.
A szomszédok, nevezetesen Poroszország, Ausztria és Oroszország titkos szerződést kötöttek, hogy megőrizzék a ''status quot'': vagyis, hogy biztosítsák, nem változnak az unió törvényei. Ezt a szövetséget később a lengyelek a "három fekete sas szövetségének" nevezték, mivel mindhárom hatalom fekete sast használt állami szimbólumként, szemben a lengyel fehér sassal.
| |||