„Albert Ferenc (csillagász)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
24. sor:
Apja [[1814]]-ben lett gránátos főhadnagy. [[1820]] körül mint toborzó parancsnok Egerbe ment, ahová fiát is magával vitte. Albert csak az elemi iskolákat végezte nyilvánosan. Egerben apjának barátja, [[Tittel Pál]] volt a csillagvizsgáló igazgatója, aki észrevette a fiú tehetségét, ezért buzdította és taníttatta. Amikor Tittel [[1824]]-ben a [[Buda (történelmi település)|budai]] csillagvizsgáló igazgatója lett, magával vitte őt, és [[1825]]. [[április 11.|április 11-én]] a csillagvizsgálóhoz díjas gyakornokká nevezte ki. Tittel [[1831]]-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette. [[1835]]-ben a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetem]] bölcseleti karán doktori oklevelet szerzett. [[1841]]-ben pedig az egyetemen a csillagtan, történelem és [[geodézia]] rendkívüli tanárává nevezték ki, ahol ezeket a tudományokat ő tanította először [[magyar nyelv]]en. Jelen volt [[1834]]-ben [[Prága|Prágában]] és [[1842]]-ben [[Mainz]]ban a [[Németország|német]] és [[Strassburg]]ban a [[Franciaország|francia]] tudósok természettudományi gyűlésein. [[1843]] óta tagja volt a magyar természettudományi társulatnak.
[[1848]]. [[szeptember 10.|szeptember 10-étől]] [[1849]]. [[január 5.|január 5-éig]] a Buda körül létesítendő erődítési munkálatokat vezette. Buda ostroma alatt, vagyona és 24 éves tudományos munkásságának eredménye odaveszett; ő csak a [[gellérthegy]]i csillagvizsgáló eszközeinek a megmentésére gondolt, amelyeket álruhában megszökött német főnöke a véletlenre
==Művei==
| |||