„Drégely vára” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Szóismétlés megszüntetése, valamint apró kiegészítés beszúrása.)
a
}}
 
'''Drégely vára''' a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]] északi részén, [[Drégelypalánk]] és [[Nagyoroszi]] községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015,. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref>
 
<center>
{{idézet 2|Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,<br>Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;<br>Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,<br>Tetején lobogós hadi kopja.<ref name="Origo">{{cite web|url=http://www.origo.hu/sport/x-mag/20030325dregelypalank.html|title=Drégely várának története|accessdate=2009-08-23|date=2003-03-25|publisher=[[Origo.hu|Origo]]}}</ref>
[[Fájl:Dregelyvár rekonstrukciós kép 7.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Drégely vára a 16. század közepén]]
 
[[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király [[1390]]-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. Később[[1424]]-től egy évszázadig az [[esztergomi érsek]] tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref> [[Buda (történelmi település)|Buda]] várának [[1541]]-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref> Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.
 
[[1544]]-ben nevezte ki [[Várdai Pál]] [[esztergomi érsek]] a vár kapitányává [[Szondy György]]öt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. [[Budai pasák listája|Ali budai pasa]] [[1552]] júliusában vonult fel a vár ostromára 12.000 fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref>
 
[[1544]]-ben nevezte ki [[Várdai Pál]] [[esztergomi érsek]] a vár kapitányává [[Szondy György]]öt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. [[Budai pasák listája|Ali budai pasa]] [[1552]] nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.
{{idézet2|Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata,<br>
Két énökös apródgyát előállatá,<br>