„Csáth Géza” változatai közötti eltérés

Csáth [[1910]]. [[április 10.|április 10-én]], hajnali fél hatkor használt először [[morfin|morfiumot]], amire ettől kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Először azért nyúlt a szerhez, mert – tévesen – tüdőbajt diagnosztizáltak nála. Morfinista szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi művein erősen érződnek, melyekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott. [[1911]]-ben jelent meg a ''Délutáni álom'' című elbeszéléskötete, amelyben többek között ezen tapasztalatokat dolgozta fel.

 

 

A leszokást elősegítendő, falusi orvos lett [[Földes]]en, majd [[Regőce|Regőcén]], de a gondok csak fokozódtak. Környezetével megromlott a kapcsolata, fokozódott paranoiája. [[1919]]-ben már a [[baja]]i elmeosztályon ápolták. Miután megszökött, lelőtte feleségét, és [[öngyilkosság]]ot próbált meg elkövetni. A sikertelen kísérlet után a szabadkai Mária Valéria Közkórházban ápolták. Újabb szökése után a szerb [[demarkációs vonal]]nál [[1919]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] feltartóztatták. Nem sokkal később [[pantopon]]-[[túladagolás]]ban meghalt. Agyvelejét, szívét és máját, kívánsága szerint, öccse a pesti klinikára, első munkahelyére küldte, vizsgálatra. Azokat ott is temették el, fekete emléktáblája később arra a helyre került, egykori rendelője ablaka alá.