„Betlehem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Robot: 120323_003a.jpg cseréje a következőre: Herodium_120323_003a.jpg (requested by CommonsDelinker: |
clean up AWB |
||
68. sor:
}}
'''Betlehem''' ([[Arab nyelv|arab]] بيت لحم, [[Héber nyelv|héber]] בֵּית לֶחֶם, angol átírás: Bethlehem) [[város]] [[Palesztina|Palesztinában]], [[Ciszjordánia|Ciszjordániában]], [[Jeruzsálem]]től kb. 10 [[kilométer|km]]-re délre. Az azonos nevű kormányzóság székhelye.
A gazdaság fő ágazata az idegenforgalom. Bethlehem a [[Biblia]] alapján [[Jézus]] szülővárosa.
== Nevének eredete ==
78. sor:
== Története ==
A település legkorábbi említése már az [[Amarna-levelek]]ben feltűnik ([[Kr. e. 14. század|Kr. e. 1350–1330]]). A Biblia alapján [[Roboám júdai király|Roboám]] júdai király megerősítette a várost ([[Kr. e. 10. század]]).
[[Kr. e. 8. század|Kr. e. 750]] körül [[Mikeás próféta]] jövendölésében is szerepel: ''"De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van."'' <ref>Mikeás 5,2</ref>
Az idők teljességében itt született meg [[Dávid zsidó király|Dávid]] nemzetségéből Jézus Krisztus.
A [[2. század]] elején, a [[Bar Kohba-felkelés]] idején a rómaiak elpusztították. Az ókeresztények azonban gondosan őrizték a szent helyek emlékét. Amikor az egyház szabadságot kapott, [[Nagy Konstantin]] felépíttette itt a születés bazilikáját. Bethlehem hamar szerzetesi központ lett. [[Szent Jeromos]] itt fordította le latin nyelvre a Bibliát Damazusz pápa kérésére.
A [[6. század]]ban a [[
Majd a perzsák, utána az arabok hódítása következett, de a bazilika csodával határos módon megmenekült a pusztulástól.
[[Tankréd galileai fejedelem|Tankréd]] keresztes csapatok élén elfoglalta a várost és 1100 karácsonyán itt koronázták királlyá Balduint. A keresztesek visszaszorítása után a [[
Bethlehem a 16. század folyamán többnyire elhagyatott kis faluvá vált. 1757-ben a bazilika és a születés barlangja is a [[Görög ortodox egyház|görög ortodox]]ok birtokába került. (Jelenleg három közösség között oszlik meg a jog: latinok, görög- és örmény-ortodoxok.)
99. sor:
* '''Születés Temploma'''
A világ egyik legrégebben működő [[templom]]a, amelyet a legenda szerint [[Jézus]] születésének helyén emeltek. Építését [[Szent Ilona]] Augusta szorgalmazta [[326]]-ban. [[Makariosz (püspök)|Makariosz püspök]] kezdte meg a munkálatokat, melyeket [[333]]-ban fejeztek be.<ref>Guzsik Tamás: [http://arch.eptort.bme.hu/epitesz7.html Zarándoklatok, zarándokhelyek] – In: ''Építészettörténet'', II. évfolyam 3. szám</ref>
Betlehem leghíresebb látnivalója. Kolostorok veszik körül: jobb felől az örmények és görögök, bal felől a ferencesek épülete.
<gallery>
113. sor:
* '''Ráchel sírja'''
Bethlehem északi végéban található egy kis kupolás épület, amely Ráchel sírja fölött épült. A muszlimok Bilal bin Rabah-mecset (arab: مسجد بلال بن رباح) néven ismerik. A zsidók, arabok és keresztények számára egyaránt szent hely.
[[Mózes első könyve]] 35. része így emlékezik meg [[Jákob]] feleségének haláláról: ''Azután elindultak [[Béthel|Bétel]]ből. Már csak rövid út választotta el őket Efrátától, amikor szülnie kellett Ráhelnek, de a szülés nehéz volt. A nehéz szülés közben ezt mondta neki a bába: Ne félj, mert most is fiad lett! Amikor már-már elszállt belőle a lélek, mert haldoklott, Benóninak nevezte el a fiát. Az apja viszont Benjáminnak nevezte. Így halt meg Ráhel, és eltemették az Efrátába, azaz Betlehembe vezető úton. Sírja fölé emlékoszlopot állított Jákób. Ráhel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is.'' <ref>1. Móz, 35, 16-20</ref>
A sírról beszámol [[Órigenész (exegéta)|Origenész]], ókeresztény egyházatya és a bordeaux-i zarándok, Arkuf püspök és mindegyik megemlékezik a fölötte levő emlékműről is. A keresztesek négyszögű építményt emeltek fölé és kupolával fedték be.
* '''Heródes sírja'''
Bethlehemtől kb. 5
<gallery>
| |||
