„Dzsitó japán császárnő” változatai közötti eltérés

clean up AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (CheckWiki error (52) javítása)
(clean up AWB)
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| nyughelye =''Hinokuma-no-Óucsi no miszaszagi'' ([[Nara|Nara]])
| házastárs =[[Tenmu japán császár|Tenmu császár]]
| házastárs2 =
| lábjegyzet =
}}
'''Dzsitó császárnő''' (持統天皇;[[Hepburn-átírás|Hepburn-átírással]]sal: ''Jitō [[tenno|tennó]]'') (645–703. január 18.) volt [[Japán|Japán]] 41. uralkodója a [[Japán császárainak listája|hagyományos öröklési sorrend]] szerint.
Uralkodási ideje 686-tól egészen 697-ig tartott.
Japán történelmében Dzsitó volt a harmadik a nyolc uralkodónő közül, aki megszerezte a császárnői címet. A két császárnő Dzsitó hatalomra kerülése előtt, [[Szuiko japán császárnő|Szuiko]] valamint [[ Kógjoku japán császárnő|Kógjoku]] volt. Dzsitó után pedig [[Genmei japán császárnő|Genmei]], [[Gensó japán császárnő|Gensó]], [[Kóken japán császárnő|Kóken]], [[Meisó japán császárnő|Meisó]] s végül-de nem utolsó sorban [[Go-Szakuramacsi japán császárnő|Go-Szakuramacsi]] császárnő vette át a hatalmat.
 
==Élete==
 
Dzsitó császárnő [[Tendzsi japán császár|Tendzsi japán császár]] lányaként látta meg a napvilágot. Édesanyja [[Ocsi-no-Iracume|Ocsi-no-Iracume]], [[Ómi Szoga no Jamada-no Isikava Maro|Ómi Szoga no Jamada-no Isikava Maro]] miniszter lánya volt. Dzsitó császárnő [[Tenmu császár|Tenmu császár]] felesége volt, aki egyben [[Tendzsi császár|Tendzsi császár]] féltestvére, valamint trónutódja is volt.
Dzsitót többek között nevezik még, Unonoszararának vagy Unonoszaszarának (鸕野讚良) is, illetve csak egyszerűen Unónak is.
 
Dzsitó császárnő uralkodási ideje alatt felelősséget vállalt az udvar adminisztrációs ügyei iránt, férje Tenmu halálát követően, aki egyébiránt saját nagybátyja volt egyben. Dzsitó 687-ben ragadta magához a hatalmat, többek között azért is, hogy biztosítsa fia, [[Kuszakabe sinnó|Kuszakabe sinnó]] helyét a trónon. Dzsitó császárnő uralkodási székhelye a Fudzsivara Palota volt, ami Jamatóban található.
 
Eredetileg Dzsitót Kuszakabe császár követte volna a trónon, de váratlanul és fiatalon bekövetkezett halála megakadályozta ebben. Így [[Kuszakabe sinnó|Kuszakabe]] fia, [[Monmu japán császár|Karu-no-o]] lett trónörököseként kinevezve. Karu-no-o [[Monmu japán császár|Monmu császárként]] vált ismertté később.
 
Dzsitó hét évig töltötte be az uralkodói posztot Japánban. Habár mellette jelen volt még hét lehetséges uralkodójelölt is, a vezetők általában az uralkodóház férfitagjait részesítették előnyben mondván, hogy a nők uralkodása csakis átmeneti lehet, ezért kell kizárólag férfi uralkodókat kinevezni Japán irányítására egészen a 21. századig bezárólag. [[Genmei japán császárnő|Genmei]] japán császárnő, akit lánya, [[Gensó japán császárnő|Gensó]] japán császárnő követett a trónon, rácáfolt erre a már-már dogmaként tekintett öröklési renddel kapcsolatos megállapításra.
 
697-ben Dzsitó lemondott hatalmáról Monmu japán császár javára, és, mint visszavonult és független uralkodónő, felvette a [[Daidzsó-tennó|daidzsó-tennó]] címet. Ezt követően Dzsitó császárnőhöz hasonlóan a többi visszavonult uralkodó is követte példáját.
 
Dzsitó ezt követően elzárt uralkodónőként továbbra is hatalmat gyakorolt, amely elterjedt trend lett a japán politikában neki köszönhetően.
 
Dzsitó eredeti sírhelye a mai napig ismert. Ma jelenleg ez a sírhely [[Nara (Japán)|Narában]] [[Sintó|sintó]] [[Sintó szentély|emlékhelyként]] tisztelt.
 
Az Imperial Household Ügynökség ezt a helyet [[Mauzóleum|mauzóleumnakmauzóleum]]nak nevezte ki, amely ma [[Ocsi-no Okanoe|Ocsi-no Okanoeként]]ként ismert.
 
[[File:TenmuJitoTomb.jpg|thumb|Dzsitó császárnő sírhelye]]
 
A Kugjó (公卿) egy kollektív elnevezés volt ebben az időben, amelyet a [[Meidzsi-kor|Meidzsi]] előtti korban használtak a legnagyobb hatalommal bíró uralkodók csoportjának megnevezésére.
Általában ebbe a kiváltságos csoportba csupán három, maximum négy férfi tartozott. Dzsitó uralkodása alatt a következőek:
 
• [[Daidzsó-daidzsin|Daidzsó-daidzsin]]
 
• [[Szadadzsin|Szadadzsin]]
 
• [[Udadzsin|Udadzsin]]
 
• [[Naidadzsin|Naidadzsin]]
 
==Nem nengó korszak==
 
Dzsitó uralkodását a kutatók nem kötik egyetlen korszakhoz, vagy más néven nengóhoz sem.
 
• A japánok által nevezett „nem nengó korszakok”
==Költészete==
 
A [[Manjósú]] tartalmaz néhány, Dzsitó császárnő által írt verset is, ilyen például:
 
 
A [[Manjósú]] tartalmaz néhány, Dzsitó császárnő által írt verset is, ilyen például:
 
 
'''Tenmu császár halála után'''
Én Jóságos és Csodálatos Vezetőm, Te ezt látni fogod éjjel,
 
És utána kérdezel majd a Nap felkelte után,reggel.
 
Ezen a távoli,messzi hegyen tűnődöm,merengek azon,
hogy vajon Te látni fogod-e ezt ma,
 
vagy utána kérdezel-e holnap.
 
Szomorúságot érzek éjjel,
és szívbe markoló fájdalmat reggel,
 
hisz az én durva palástom ingujja,
 
már sosem fog megszáradni.
 
 
már sosem fog megszáradni.
 
'''Amikor a Császár felmászott a Villámok hegyére'''
 
Aki a Villámok hegyén tartózkodik a felhős égben!
 
 
'''Hjakunin Issu költészete'''
 
Az egyik, Dzsitó császárnőnek tulajdonított verset Fudzsivara no Teika kiválasztotta, hogy hozzáadják a híres, Hjakunin Issu antológiához.
 
'''Vers 2'''
 
 
'''Vers 2'''
 
A tavasz már elmúlt,
a nyár következik újra,:így a fehér-selyem palástok,
 
mondják, szétterülhetnek
 
megszáradni a Kagujama hegy felszínén újra.
 
 
春過ぎて
 
*[[Japán császárainak listája]]
 
*[[Tennó]]
 
*[[Japán történelme]]
==Fordítás==
{{Fordítás|en|Empress Jitō|oldid=716644463}}
 
 
==Források==
 
•[[Varley, H. Paul.]] (1980). Jinnō Shōtōki: A Chronicle of Gods and Sovereigns. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-04940-5; OCLC 59145842
 
[[Kategória:Japán]]
[[Kategória:Japán uralkodók]]
289 342

szerkesztés