„Jerikó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
clean up AWB
77. sor:
Jerikó [[i. e. 1500]] körül elpusztult. Ezt a [[biblia]]i hagyomány kapcsolatba hozza az izraeli törzsek korai bevándorlásával. [[Józsué könyve]] (5,6) írja le Jerikó bevételét, mely szerint „amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a (város) kőfala leomlott.”
{{fő|A zsidó honfoglalás}}
A Bibliában [[A királyok első és második könyve|a királyok első könyve]] 16. fejezetében említik, hogy a [[I. e. 9. század|Kr. e. 9. század]]ban [[Acháb]] uralkodása idején a [[Béthel|béthel]]i Hiél építette újjá Jerikót.
 
[[Próféta]] "''fiak''" (tanítványok) voltak Jerikó vidékén [[Illés próféta|Illéssel]] és [[Elizeus próféta|Elizeus]] prófétával együtt. Illés elragadtatása a közelben történt a Jordán folyónál.
A város története a [[babiloni fogság]] kezdetéig tartott.
 
A fogság után az izraeliták újra letelepedtek Jerikóban, de a város akkor már 2  km-rel távolabb épült fel. Jerikót nagyszerű kertjei miatt - mely balzsamfái nagy bevételt jelentettek - Antonius Kleopátrának adományozta, ő pedig [[Nagy Heródes|Heródes]]nek adta el.
 
=== Jézus korában ===
A város Jézus idejében jelentős hely volt. A zsidó húsvéti ünnepek alkalmával itt találkoztak a Pereából és Galileából Jeruzsálembe zarándokló zsidók. Fontos kereskedelmi utak mellett épült, ezért igen sok vámos is tartózkodott a városban és székhelye volt egy vámbiztosnak is.
 
=== Jézus után ===
Ezt a várost a rómaiak rombolták le Kr. u. [[70]]-ben. [[Hadrianus római császár|Hadrianus]] császár idejében újjáépült.
 
[[Nagy Konstantin]] idejében gyorsan terjedt itt a kereszténység. Püspöki székhely, püspöke részt vett a [[Első nikaiai zsinat|niceai zsinat]]on is 325-ben.
 
A [[Bizánci Birodalom|bizánci kor]]ban számos templom és kolostor épült a városban és környékén. Majd a perzsák lerombolták és ezután a hely már csak hanyatlott.
 
A középkori keresztesek egy újabb települést a mai város helyén építettek fel, de a latin királyság pusztulásával sorsa újra megpecsételődött. Ezután a 19. századig szinte lakatlan volt a terület. Egy szegényes arab település csak a jordániai vezetés idején indult fejlődésnek. A 20. század közepén a zsidók elől menekülő arabok megsokszorozták a lakosainak számát, majd a legtöbb arab [[1967]]-ben továbbmenekült.
 
=== A mai város ===
148. sor:
Nevezetességei:
* '''Tell es-Szultán''' (az Elisá-forrás melletti 21 m magas domb mélyén '''23 – egymás fölé épült''' – település maradványait tárták fel),
* '''Tulul Abu el-'Alajik''', a [[Hasmoneusok|hasmoneusok]] és [[Nagy Heródes|Heródes]] téli palotájának romjai
* '''Hisám-palota''' (8. sz.) maradványai.
* '''A megkísértés hegye''' (Mountain of Temptation) egy görög ortodox kolostorral (Deir el-Qarantal Monastery)
A hagyomány alapján ezen hegy egyik barlangjában tartózkodott [[Jézus]] hosszú [[böjt]]jének ideje alatt és utána a hegy tetején kísértette meg a Sátán.<ref>Máté 4: 8-9</ref>
Jézus böjtjének barlangját már a [[4. század]]ban kápolnává alakították át. Szent Khariton remeteséget (laurát) építtetett itt, amelyben néhány szent élt. [[1895]]-ben görög [[szerzetes]]ek építettek [[kolostor]]t itt. <ref>Gyürki László: A Biblia földjén, 1989</ref>
 
A környéken:
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jerikó