„Szigetvári vár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→A vár története: clean up AWB |
||
29. sor:
Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas [[öregtorony]] lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki [[Szigetvár]] erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. [[1463]]-ban a Garai, [[1471]]-ben az enyingi Török család birtokába került. Az [[1526]]-os vesztes [[mohácsi csata]] után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]], mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol [[I. János magyar király|Szapolyai János]]t, hol pedig [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinándot]]. Miután [[1541]]-ben Buda csellel való megszállása idején [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán török szultán]] elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinándnak]].
[[1549]] őszén ideiglenesen [[Horváth Márk]] (Horvát Stancic Markó) lett Szigetvár parancsnoka, majd [[Kerecsényi László]] előző várkapitány lemondása után [[1555]]. [[December 9.|december 9]]-én az uralkodó [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg I. Ferdinánd]] véglegesen kinevezte ''gradeci Horváth Stančić Márkot'' Szigetvár élére{{refhely|1555. XII. 31. Bécs|1555 - Horváth Márk kinevezése}}, de a győri lovaskapitány csak [[1556
[[Fájl:Wolf-Dietrich-Klebeband Städtebilder G 149 III.jpg|bélyegkép|270px| Szigetvár 1566-ban]]
| |||