„Szuiko japán császárnő” változatai közötti eltérés

| nyughelye =Sinaga no Jamada no miszaszagi,<br />[[Oszaka|Oszaka]]

'''Szuiko császárnő''' (推古天皇; [[Hepburn-átírás|Hepburn-átírással]]sal: ''Suiko [[tennó|tennó]]'') (554 – 628. április 15.) volt [[Japán|Japán]] 33. uralkodója a [[Japán császárainak listája|hagyományos öröklési sorrend]] szerint.

Szuiko császárnőnek számos neve volt még ismert, mint például Nukatabe hercegnő vagy Tojomike Kasikija. Ő volt [[Kinmei japán császár|Kinmei császár]] harmadik lánya. Édesanyja [[Szoga no Iname|Szoga no Iname]] lánya, [[Szoga no Kitasihime|Szoga no Kitasihime]] volt. Szuiko volt Jómei császár kishúga, ugyanis közös anyától származtak.

Szuiko császárnő a féltestvére, [[Bidacu japán császár|Bidacu császár]] hitvestársa volt, de miután Bidacu első felesége meghalt, Szuiko hivatalosan is a házastársává vált és megkapta az Ókiszaki címet (a császár hivatalos hitvese). Hét fiúnak adott életet.

Bidacu császár halála után Szuiko bátyja, [[Jómei japán császár|Jómei császár]] került hatalomra, de csak 2 évig uralkodott, mert betegségben meghalt. Jómei halálát követően újabb hatalmi harc alakult ki a [[Szoga klán|Szoga klán]] és a [[Mononobe klán|Mononobe klán]] között. A Szogák [[Szusun japán császár|Hacuszebe herceget]], míg a Mononobe klán [[Anahobe herceg|Anahobe herceget]]et támogatták. Most is a Szogák akarata érvényesült, így Hacuszebe herceg foglalta el helyét a trónon 587-ban [[Szusun japán császár|Szusun császár]] néven. Ellentét alakult ki a császár és a Szoga klán feje, Szoga no Umako között, ezért Umako - talán félelmében, miszerint Szusun fog először támadni – meggyilkoltatta Jamatoaja no Ataikomával (東漢直駒) 592-ben. Ezután olyan uralkodóra volt szükség, aki kitölti a hatalmi vákuumot. Miután Szuikot felkérték, hogy töltse be az uralkodó helyét a trónon a további hatalmi harcok elkerülése végett, ő lett az első példa [[Japán|Japán]] [[Japán történelme|történelmében]] arra, hogy egy nőt választottak uralkodónak.

'''593''': Szusun császár uralkodásának második évében (崇峻天皇二年) meghalt; és kortárs tudósok megállapították, hogy az egykori Bidacu császár felesége a jogos örökös. Röviddel ezután, Szuiko császárnő elfoglalta a trónt (''szokui'').

A korabeli cím szerint Szuiko nem volt [[tennó|tennó]], mivel a legtöbb történész szerint ezt a címet csak [[Tenmu japán császár|Tenmu császár]] és [[Dzsitó japán császárnő|Dzsitó császárnő]] uralkodása idején vezették be. Ehelyett feltehetően a ''Szumeramikoto'' vagy az ''Amenosita Sirosimeszu Ókimi'' (治天下大王) megnevezést használták, melynek jelentése „a nagy királynő, aki uralkodik mindenen az ég alatt”. Szuikot emellett „Nagy Jamato királynőnek” (ヤマト大王/大君) is nevezték.

A következő évben [[Sótoku japán régensherceg|Sótoku herceget]] nevezték ki régensnek. Habár a politikai hatalom Szuiko uralkodása alatt Sótoku herceg és Szoga no Umako kezében összpontosult, Szuiko korántsem volt tehetetlen. A tény, miszerint ő túlélte és uralkodása fennmaradt, alátámasztja, hogy jelentős politikai ismeretekkel bírt.

599-ben egy [[földrengés|földrengés]] épületeket rombolt le egész [[Jamato (tartomány)|Jamato tatományban]], a mai [[Nara prefektúra|Nara prefektúra]] területén.

Uralkodása jellegzetessé vált arról, hogy megnyitotta a kapcsolatot a Szui udvarral 600-ban. Elfogadta a Tizenkét szintű rangrendszert 603-ban, és elfogadta a Tizenhét cikkelyű alkotmányt 604-ben.

Abban az időben a császári öröklést inkább a klán vezetők határozták meg, nem pedig az uralkodó. Szuiko a halálos ágyán bizonytalan jelzéseket tett és kijelölt két jelöltet a trónra. Az egyik [[Dzsomei japán császár|Tamura herceg]], Bidacu császár unokája volt, akit a Szoga főcsalád támogatott, [[Szoga no Emisi|Szoga no Emisit]]t is beleértve. A másik örökös jelölt, [[Jamasiro herceg|Jamasiro herceg]], Sótoku herceg fia volt, akit a Szoga család kisebbik része pártfogolt. A Szoga klánon belül zajló rövid harc után, melyben Jamasiro herceg egyik fő támogatóját megölték, Tamura hercegre esett a választás és ő foglalta el a trónt, mint [[Dzsomei japán császár|Dzsomei császár]] 629-ben.

Szuiko császárnő sírjának valódi helye ismert. Tiszteletére egy [[Sintó|sintó]] [[Sintó szentély|szentélyt]] (''miszaszagi'') állítottak [[Oszaka|Oszakában]].

Az Imperial Household Ügynökség jelölte ki ezt a helyet Szuiko [[Mauzóleum|mauzóleumánakmauzóleum]]ának. Hivatalos megnevezése ''Sinaga no Jamada no miszaszagi''.

* [[Japán császárok családfája|Japán császárok családfája]]

* [[Japán császárainak listája|Japán császárainak listája]]

* [[Japán történelme|Japán történelme]]

* [[Aszuka-kor|Aszuka-kor]]