A forgatókönyv ötletét adó regényt Arthur C. Clarke [[1964]] és [[1968]] között írta, amihez egy korábbi novellájának, „Az őrszem”-nek alapaz ötletétalapötletét dolgozta ki. A történetet Stanley Kubrick rendezővel közösen alakították, és a könyv írásával párhuzamosan Kubrick elkészítette hasonló című [[film]]jét, ám a két mű tartalma néhány ponton eltér. A szokatlan forgatókönyv írásiforgatókönyvírási módszeren felül még az időzítés is különleges. A film mindössze egy évvel azelőtt készült el, hogy az amerikaiak Holdra szálltak. Így a film különleges történetében és látványtervében a tudományra és a képzelőerőre kellett támaszkodniuk. Például ez időben még nem állt rendelkezésükre megfelelő felvétel arról, hogy hogyan néz ki a Földünk a világűrből. A létrehozott látvány végül is megadja a megfelelő érzést a néző számára, de a kép - ma már tudjuk - némileg pontatlan. A filmet [[1968]]-ban mutatták be. A film zenéjét [[Richard Strauss]] (Ímigyen szóla Zarathustra), [[Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)|ifjabb Johann Strauss]] (Kék Duna keringő) és [[Ligeti György]] (Atmosphères, Lux aeterna, Requiem) műveinek felhasználásával Kubrick állította össze. A könyv szintén 1968-ban jelent meg, pár hónappal a film bemutatása után. Kubrick felügyelifelügyelte a látványterveket is, így a film után kapotta vizuális effektusokért adottkapott Oscar díj lett az első és egyetlen Oscarja a rendezőnek.
== Folytatások ==
A regénynek több folytatása is van, a ''[[2010. Második űrodisszeia]]'' ([[1982]]), a ''[[2061. Harmadik űrodisszeia]]'' ([[1987]]) és a ''[[3001. Végső űrodisszeia]]'' ([[1997]]). Arthur C. Clarke úgy döntött, hogy a folytatásoknál nem a saját regényét, hanem Stanley Kubrick - némikisebb változtatásokat tartalmazó - filmjét veszi alapul.
A folytatások közül csak egyet filmesítettek meg: [[1984]]-ben mutatták be a [[2010 – A kapcsolat éve]] című filmet.
