„Csalás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
clean up AWB |
||
32. sor:
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.<ref name="2012. évi C. törvény">2012. évi C. törvény</ref></poem>}}
== Szabálysértési alakzata ==
58. sor:
A kár - hagyományosan - a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést jelenti.
A törvény szerint ez a fogalom – ha az új Btk.<ref name="2012. évi C. törvény">2012. évi C. törvény</ref> eltérően nem rendelkezik – a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, azaz nem foglalja magában az elmaradt hasznot vagy az elmaradt vagyoni előnyt. Ugyanakkor azonban a hatályos Btk. kifejezetten a csalás tekintetében úgy rendelkezik, hogy a kár fogalma alatt az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét '''is''' érteni kell. Az új rendelkezéssel az volt a jogalkotó szándéka, hogy ezáltal büntethetővé váljanak azok a cselekmények, amelyek ugyan a csalás tényállási elemeit megvalósítják, azonban az eredmény nem kifejezetten kárként, hanem összegszerűen meghatározható elmaradt vagyoni előnyként jelenik meg (ilyen például, ha valaki lakást bérel vagy szállodából fizetés nélkül távozik).
A kár megállapításának az előfeltétele az, hogy álljon fenn az [[okozati összefüggés|okozatosság]] a cselekmény egyes elemei között, vagyis az, hogy a passzív alany, az elkövető megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartásának hatására, azzal okozati összefüggésben tegyen olyan vagyonjogi rendelkezést tegyen, amelynek eredményeként – szintén azzal okozati összefüggésben – kár keletkezzen a sértettnél.
== A cselekmény célzata ==
A megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartás tanúsítására az elkövetőt a jogtalan haszonszerzés célzata indítja. E célzatnak már a cselekmény megkezdése előtt fenn kell állnia.
== Súlyosabban minősülő esetei ==
71. sor:
== Elhatárolása más bűncselekményektől ==
Az új Btk. számos speciális csalási vagy csalásszerű magatartást önálló tényállásként rendel büntetni; ezek megvalósításakor az elkövető - értelemszerűen - nem a csalásnak a tényállását valósítja meg. Ilyen önálló tényállások a [[költségvetési csalás]], a [[tőkebefektetési csalás]], továbbá a 2013. január 1-jétől önálló tényállásként szabályozott [[információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás]], illetve a szintén új tényállásként megjelenő [[gazdasági csalás]].
A csalás ritkán kerülhet [[halmazat]]ba a [[költségvetési csalás]]sal vagy a [[pénzhamisítás]]sal, vagyis azokkal a bűncselekményekkel, amelyek a lényegüket tekintve hasonlóak a csaláshoz.
| |||