„Bencések” változatai közötti eltérés

clean up AWB
(Változtatásaimat forrásokból kerestem ki.)
(clean up AWB)
 
[[Fájl:Benediktusmedaille.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A [[Szent Benedek-medál]], a [[Római katolikus egyház]] egyik szentelménye]]
A '''bencések''' (másképp: '''Szent Benedek-rend''', vagy egyszerűen: '''Bencés rend''') – teljes [[latin nyelv|latin]] nevén: ''Ordo Sancti Benedicti'', rövidítve: OSB – a [[Római katolikus egyház]] és a [[kereszténység]] első [[szerzetesrend]]je, amelyben [[Szent Benedek regulája|Szent Benedek reguláját]] [http://bences.hu/data/files/regula_magyar.pdf] követik, későbbi szabályokkal és modern szokásokkal kiegészítve. Nevüket alapítójukról, [[Nursiai Szent Benedek|Szent Benedekről]] kapták, aki a [[6. század]] elején, Itáliában kezdett szigorúbb szerzetesi életet élni, és írta meg szerzetesi szabályzatát, azaz reguláját.<br>Bár a [[Bence]] név a [[Vince]] egyik formája, és nem a [[Benedek]]é, a Benedek-rendi elnevezést [[Magyarország|Magyarországon]]on a Bencés név váltotta fel.
 
A bencések hatása óriási [[Európa]] tudomány- és kultúrtörténetében, valamint a katolikus szerzetesség kialakulásában, különösen a kora [[középkor]] folyamán.
Európa kora középkori keresztény hitre térítésében nagy szerepet vállaltak a bencések. A legjelentősebb a német, angol és ír területen végzett missziós munka volt a [[6. század|VI]].-[[IX. század]]ban.
 
A [[11. század|XI. században]] európai méretű lelki megújulás központja volt a [[Burgundia|burgundiaiburgundia]]i [[Clunyi apátság|Cluny kolostora]].
 
== A rend története Magyarországon ==
Az első bencések 996-ban telepedtek le '''Szent Márton hegyén''', az 1001-es királyi alapítólevél [[Monte Cassino]] jogait adta meg a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Pannonhalmi apátságnak]] is. Az [[Árpád-ház]] idején a bencések virágzásnak indultak, a 13. században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött [[hiteleshely]] (mai fogalommal közjegyzőség), kolostori iskola, gyakran őriztek [[ereklye|ereklyéket]], ezért [[Zarándoklat|zarándok]]ok is gyakran látogatták őket.
 
A [[14. század]]tól a kommendátori rendszer szétzilálta a hazai bencés szerzetesi életet. Számos leírás szól a [[15. század]]ban elnéptelenedő kolostorokról, amelyeket sikertelenül próbáltak újra és újra a régi fegyelemre bírni. Az új fellendülés [[1506]]-ban kezdődött, amikor [[Tolnai Máté]] a nyolc legjelentősebb királyi bencés apátság összefogásával megteremtette a [[Magyar Bencés Kongregáció]]t. A virágzás rövid ideig tartott, a török háborúk és a reformáció hatására néhány évtizedre még a legfontosabb Pannonhalmán is megszűnt a bencés élet. A [[17. század]] közepétől újra kolostorokat építettek és feltöltötték a régieket, mígnem [[1782]]-ben [[II. József magyar király|II. József]] kettő kivételével minden kolostorukat bezáratta. Húsz év szünet után, 1802-ben alakult újjá a bencés kongregáció Magyarországon, és működik azóta is töretlenül. [[1950]]-ben, amikor mintegy 300 bencés élt [[Magyarország|Magyarországon]]on, a magyar bencés szerzetesek számát 70-ben maximálták.
 
== A rend lelkisége ==
Pannonhalmán napjainkban is magas színvonalú oktatás folyik. Az iskolában csak bentlakásos tanulók járhatnak, akik elfogadják a keresztény és bencés értékrendet.
 
2003-ban nyitotta meg kapuit [[Sopron|Sopronban]]ban a Magyar Bencés Kongregáció által fenntartott Idősek Háza is, ahol a dolgozók közel 80 idős lakónak nyújtanak nemcsak testi, de a bencés lelkiségen alapuló lelki, mentális gondozást.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
270 088

szerkesztés