„Vichy-kormány” változatai közötti eltérés

(→‎Története: clean up AWB)
 
== Története ==
[[1940]]. [[június 17.|június 17-én]] [[Henri Philippe Pétain]] lett a [[Francia harmadik köztársaság|harmadik köztársaság]] utolsó miniszterelnöke. Öt nappal később fegyverszünetet kötött a [[Harmadik Birodalom|németekkel]], amelynek értelmében Franciaország déli kétötöde fölött kapott hatalmat. Ezt a területet a [[Vichy]] nevű fürdőközpontból kormányozta. A képviselőház, mely bízott Pétainban, és Franciaország megmentőjét látta benne, feloszlatta magát és 1940. [[július 10.|július 10-én]] minden hatalmát átadta Pétainnek és az új „Francia Államnak”.
 
Pétain teljes mértékben kihasználta teljhatalmát, mivel úgy gondolta, hogy a franciák vereségének oka nem a hadsereg, hanem az előző évtizedek [[köztársaság]]i rendszere volt. Támogatásával a régi köztársasági jelszót, a ''[[Liberté, Égalité, Fraternité|„Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”]]''-et felváltotta a ''„Munka, Család, Haza”''. A köztársaság egyházellenességével szemben most a [[római katolikus egyház]]nak kitüntetett szerepet juttattak az erkölcsi megújulás elősegítésében. Más [[fasizmus|fasiszta]] rendszerekhez hasonlóan a hangsúly itt is egy újfajta nemzeti közösségen volt, melyhez hozzátartozott a kívülállónak ítélt csoportokkal szembeni ellenszenv is. Ilyen csoportok voltak a [[protestantizmus|protestánsok]], a [[zsidók]], a [[szabadkőművesség|szabadkőművesek]] és a köztársaságpártiak is.
 
<center>A Francia Állam vezetői<gallery>
File:François Darlan, 1941.jpg|[[François Darlan]] (miniszterelnök 1941–42)
</gallery></center>
A Vichy-kormány [[antiszemitizmus]]a annak az antiszemitizmusnak volt a betetőződése, mely a [[Alfred Dreyfus|Dreyfus-ügy]] óta tartott egybe több jobboldali politikai csoportot Franciaországban. Ez a létező antiszemitizmus alapozta meg azt az aktív együttműködést, amellyel a franciák a zsidók összegyűjtésében segédkeztek, és amelynek célja az volt, hogy megnyerjék a németek jóindulatát. Az ország zsidóinak körülbelül egynegyedét ({{szám|76000|főt}}) gyűjtötték össze és szállították [[a Harmadik Birodalom koncentrációs táborai]]ba.
 
Pétain főminiszterei, [[Pierre Laval|Laval]] és [[François Darlan|Darlan]] alatt az állam mindinkább alkalmazkodott a német igényekhez, így próbáltak Franciaországnak kedvező szerepet biztosítani a jövendő német világrendben, cserébe mégis kevés kedvezményben részesültek. 1942. november 11-én az amerikaiak [[„Fáklya” hadművelet|partra szálltak]] [[Marokkó]]ban azért, hogy részt vegyenek az észak-afrikai hadműveletekben, s ekkor a Vichy kormány francia csapatai még fegyveresen szembeszálltak az amerikaiakkal, amely harcnak viszont hamar vége lett. A német csapatok ekkor szállták meg az országot, hogy biztosítsák azt egy esetleges invázió ellen. Ezzel Pétain és Laval cselekvési szabadsága még inkább korlátozódott. [[1944]]. szeptember 7-én az ország gyakorlatilag megszűnt létezni, ekkor ugyanis a németek arra kényszerítették Pétaint több kormánytaggal együtt, hogy [[Sigmaringen]]ben, egy dél-német városban állítsa fel a Vichy-állam menekültkormányát.
282 344

szerkesztés