„Arad (Románia)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Esztétikai méretezés
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
clean up AWB
27. sor:
 
== Története ==
 
 
A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát [[1132]]-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki [[1131]]-ben [[II. Béla magyar király|II. Béla]] szerb felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. [[1135]]-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost [[1241]]-ben és [[1285]]-ben a [[tatárok]] elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. [[1388]]-ban már mezőváros volt. [[1459]]-ben egészen eddig portyáztak és pusztítottak [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mohamed]] szultán török hadai. [[1514]]-ben [[Dózsa György|Dózsa]] serege pusztította. Határában a mai [[Csálatelep]]en feküdt a középkori Csálya falu melynek egykor vára is volt, helye még a [[19. század]]ban is ismert volt.
37 ⟶ 36 sor:
[[kép:Az aradi tizenhárom vértanú.jpg|balra|bélyegkép|Az [[aradi vértanúk]]]]
A honvédsereg a várost [[1849]]. [[június 28.|június 28-án]] foglalta el. [[1849]]. [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] [[Damjanich János]] feladta a várat. Itt végezték ki [[1849]]. [[október 6.|október 6-án]] az [[aradi vértanúk]]at. A helyet [[1881]]-ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát [[1922]]-ben a románok ledöntötték, és csak [[2004]]-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén, a Főtéren, hanem a Tűztorony előtti egykori madárpiacon, együtt egy modern román diadalívvel). Aradon végezték ki [[1849]]. [[október 25.|október 25-én]] [[Kazinczy Lajos]] honvéd ezredest.
 
 
[[1891]]-ben 42 052 lakosa volt, köztük 25 901 magyar, 5626 német, 7873 oláh, 1704 szerb; vallásra 21 799 római katolikus, 9251 görögkeleti, 1221 ágostai evangélikus, 3909 református, 1030 görög katolikus és 4795 izraelita.
234 ⟶ 232 sor:
|}
|}
[[2011]] decemberében adták át a [[A1-es autópálya (Románia)|dél-erdélyi autópálya]] 33 &nbsp;km-es [[Temesvár]]–Arad szakaszát és a 12 &nbsp;km-es aradi elkerülőt, igaz, egyelőre sebességkorlátozásokkal és utóbbit csak kétszer egy sávon.<ref>{{cite web |url=http://iho.hu/hir/felavattak-a-del-erdelyi-autopalya-elso-szakaszat-111217 |title=Felavatták a dél-erdélyi autópálya első szakaszát |accessdate=20111217 |date=20111217 |publisher=iho |language=magyar}}</ref> 2011. [[október 20.|október 20]]-án elkezdődött<ref name="kronika">{{cite web |url=http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=56749 |title=Elkezdődött a Nagylak–Arad autópálya-szakasz építése |accessdate=20111220 |author=Pataky Lehel Zsolt |date=20111021 |publisher=[[Krónika (napilap)|Krónika]] |language=magyar}}</ref> a [[Nagylak (Románia)|Nagylak]] (országhatár) és Arad közötti szakasz építése is, a 39 &nbsp;km-es szakasz átadására [[2015]] július 11.-én került sor, egyidejűleg a magyar [[M43-as autópálya (Magyarország)|M43-as autópálya]] [[Makó]] és [[Csanádpalota]] (országhatár) közötti szakaszával és a két ország közötti első, autópályán épített közúti határátkelővel, így Arad bekapcsolódhatott az európai autópálya-hálózatba<ref>[http://www.utinform.hu/hirek/forgalomba-helyeztek-az-m43-autopalya-mako-orszaghatar-kozotti-uj-szakaszat Forgalomba helyezték az M43 autópálya Makó-országhatár közötti új szakaszát] - ÚTINFORM, 2015.07.11
</ref>.
 
351 ⟶ 349 sor:
* Itt született [[1943]]. [[június 21.|június 21-én]] [[Vilhelm Károly]] [[Munkácsy Mihály-díj]]as festőművész.
* Itt született [[1945]]. [[december 5.|december 5-én]] [[Vékás László Miklós]] kutató fizikus, fizikai szakíró.
* Itt született [[1947]]. [[ február 3.|február 3-án]] [[Király András György]] államtitkár.
* Itt született [[1952]]. [[december 10.|december 10-én]] [[Szabó Péter (költő)|Szabó Péter]] költő.
* Itt született [[1956]]. [[október 1.|október 1-jén]] [[Bognár Levente]] romániai magyar politikus, Arad alpolgármestere.