Wikipédia

„Dong-ér-Kecskeméti-belvízrendszer” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Bangit.007 (vitalap | szerkesztései)
105 szerkesztés
Mint cikk létrehozó szerző: bangit.007
3. sor:
{{átdolgozandó}}
{{jegyzetszerű}}
[[Fájl:Magyarország belvíz-rendszere.jpg|3000×2037px|keretnélküli|jobbra|Magyarország belvíz-rendszere]]
A '''Dong-ér-Kecskeméti-belvízrendszer''' az "Alsó-Tisza Vízügyi Igazgatóság"-ának (ATIVIZIG) területére eső (Ennek aE teljes száma: 18.-Db. darab). Ez került górcső alá, amelyike homokhátságiHomok-hátsági szabályozás. Az Ár-belvizet és Belvíz a törvénytörvényben együtt és kiemelten kezeli az Öntözés fogalmaival szemközt. TeljesMint rendszer,olyan (havária-függő vagyteljes Tájegységrendszer tájegység, Szakasz)-okszakaszok lokalizációs modellmodelje, (vagy séma),sémája. úgymintArtériához artériánkhasonlítják: fő-ér, ér, hajszál-ereiereivel asszociálva. Ez alegységeken túlmutató különKülön számon tartott rendszereződés. Ez szem előttSzemelőtt tartandó, az EU-s VKI revitalizációs (frekventált)! tervekben is. Üzem- mérnökségek helyett kitaposott vonzás-körzetekre épülnek, aszerint osztályozódnak. Elméletileg,Elméletében: Elöntéselöntés-érzékenységi/ Elvezetéselvezetés (konstans) összefüggésre épül. ÖsszesenÖsszes számuk vízügyi-igazgatóságokon átívelően 83.-Db. A szivattyúSzivattyú feltalálása, lehetősége (gőzgépes, dízel, elektromos) külön kívánalmakatkívánalmat támasztott, lendületet- ébresztett. Megelőzhetővé vált vele a mocsári-láz és mezőgazdasági katasztrófák.
Évszázadnyi csatorna tervekben nyílvánul meg ellátván bel-kül területi fenntartandó Belvízes funkciókat.
 
== Limnology, Melioráció, Drénezés jövője ==
 
Anomáliák (vagy ellentmondások, dogmák, viták, huzakodások) övezik még egybevetvén szinte rokon (vagy, egyidejű) szisztémákkal (vagy, mechanizmusokkal).
*'''EgyidejűekEgyidejűség''':
#Ivóvíz-lelő bázis
#Öntöző-rendszer: Azaz ár-tárvizet összevonatjákösszevonván átcsoportosítjákátcsoportosíthatják vele. "megsínyli"
#Belvíz-védelem: Előbb-utóbbElső szembekettő hónapban találjuk vele magunkatszembe magunk "legénylegényesen"-esen, mint jelenség.Jelenség
#Szennyvíz-kibocsátás: Offshore. kölcsönös-hatás
*'''EllenhatóakEllenhatások''':
#Árvíz-védelem: AzÁrvíz árvízszabályzó szabályozás töltésépítéstöltés-építés akadályoztatják, annak szabadon törekvő lefolyását.
#Talajvíz-védelem: A talajvízszint drasztikus csökkenéssel párhuzamban nem nehéz mérlegelni létjogosultságát. Drénezés bejutó veszély forrásként kezelik.
#Szik-kutatás filozófiája: Elvonatkoztatott, természetvédelem, begyűrűző-doktrínák akció-tervek (nyaldossák).
 
== Belvíz definíciója ==
 
Szakszótár: "Akkor keletkezik, ha a talajra kerülő nedvesség se be nem szivárog, se le nem folyik, hanem megáll, pang. Rossz vízvezetésű, mély fekvésű táblákon súlyos károkat okozhat. Különösen tavasszal fordul elő, amikor a fagyott föld még nem engedett fel, s elzárja a víz útját mélyebb rétegekbe. A b. ellen vízrendezéssel, szükség esetén leszívatással védekeznek." Mindkettő (ár/-bel)Árvíz folyóBelvíz folyóvíz levezető-csatornavíz szabályozás áteresz-művek, átemelő-gépek. Árvízre (árvízzelelsősorban, pediglenkimondottan töltések jelölhetők meg).
*Nem árvíz származéka. Aa Duna árhullámainak víz-szintje közvetve érinti, eme gravitációs mozgástpangását. A belvíz Magyarországon tipikus, külföldön alig ismert Unikális jelenség (vagy probléma) hallatlan-kitérő.
*Gyakorisága időszakos: késő-tél és kora-tavasszal a 2.-hetes (Havaria)havaria esőzések alkalmával tetőzik.
*Arányosság: Lecsapolás nem szik növényzet nyíltvizi-csatorna miatt, előtti belvízBelvíz mértékemérték a Duna-Tisza mentén-közén 28.-%, majd utánaaztkövetően 1,4.-% (< 2,4.-%) százalékos.
 
== Belvíz Történelmetörténelme "137.-év kronológia"kronológiában ==
 
*1851. Centrif.Centrifugális hajl.hajlított-lapátos gőzszivattyúkat Appold János (Anglia), hozza létre és gyártja e-céllal.
*1860. Klasz Márton Duna bal-part
*1878. gőzgépes-szivattyú ("itt is").
*1880. Dong-éri-főcs.főcsatorna, Gátéri-főcs.csatorna, Csukás-éri-főcs.főcsatornán át (vagy ki) építésekiépíttetve befogadó-képessé.
*1899. Zilinszky Elek Kultúr-mérnök, Pest-megyei Dunavölgy -Lecsapolási -Terv.
*1900. Benedek Pál Csuklós-csőrendszer (Algyő)
*1902. Dunavölgy Lecsapoló Társulat
*1910. Gróf Khuen Héderváry Károly (miniszter és vezető) 4.-db. gőzgépes szivattyú telep
*1927. diesel-szivattyú ("itt is").
*1931. (Z.E.) terveinek befejezése
*1944. I. Dömsödi árapasztó-csatorna
*1950. Duna-Tisza-csatorna
*1960. elektromos-szivattyú ("itt is").
*1962. Kiskunsági-csatorna
*1966. XX.-csatorna bővítbővítés
*1970. I. Dömsödi felújítás
*1970. XXXI. tározók
51 ⟶ 53 sor:
== Belvíz Áttekintés ==
 
*'''Alsóbb-felsőbb rendszereződés, tagolzódás''':
*'''Rendszereződés, tagolódás''':
#A01. Belvízvédelmi-szakasz
#B02. Belvíz-rendszer
#C03. Belvíz-öblözet
#D04. Őrjárás
 
*'''Az Összesössz csatorna hosszúságának bővülési üteme''':
#1890. 3.851 kmkilóméter
#1919. 12.477 kmkilóméter
#1940. 19.543 kmkilóméter
#1996. 42.015 kmkilóméter
 
*'''Elemei''':
Barázda, folyóka, árok, üzemi-csatorna, mellék-csatorna, főcsatorna.
 
*'''Eszközök, művek''':
Szivattyú-telepektelep, szivattyú-állásokállás, zsilipekzsilip, tiltóktiltó, övgátakövgát, tározók.tározó, mobil-szivattyú, nádvágó-uszály, meder-kotró daru
*Összes szivattyú: 348.-Darab (815-m³/Ssec)
*Összes belvíz-tározó: 141.-millió.-/m³ (+ideiglenes, időszakos: 170.-millió.-/m³)
 
== Belvíz-helyzet védekezés, eljárás ==
 
Rendkívüli nagyságrendű (átlag) 5.-évente mutatkozik, ami 100.000.-hektárnyi hektár. Összehasonlításképpen a hazai-alföld (síkterület) 5,2.-millió hektárnak ahektár 2.- százaléka. (Átszámítás: Km². × 100.=Ha hektár).
Megrendítő természeti katasztrófa, felemésztő erőpróba veszendőbe hanyatló temérdek kinccsel. Nem elég-eléggé hangsúlyozni labilis előfordulását hanyagoltnak tűnik, kihasználódás helyett az "alkalmasság-tűrő" befogadó-képesség.
 
82 ⟶ 84 sor:
 
'''Belvíz-helyzet Káresetei (vagy csúcs, évjárat)''':
*'''1999.''' 500.000 hektár (rekordRekord).
*'''2010.03.02.''' 1.300.-Ha= hektár: őszi-vetés, 4.500.-Ha= hektár: szántó, 8.000.-Ha= hektár: rét, azaz=Összesen: 13.000.-Ha hektár. [http://kecskemetitv.hu/sa_hirek/i_kecskemet_2/i_kecskemeten_jelenleg_nem_okoz_gondot_a_belviz_40561/t_Kecskem%C3%A9ten%20jelenleg%20nem%20okoz%20gondot%20a%20belv%C3%ADz/index.html 2010.]
*'''2011.01.21.''' 46.00.- hektár [http://kecskemetilapok.hu/Frames/s_!news/i_bulvar_52/i_kozel_otvenezer_hektar_van_mar_viz_alatt_36772/t_K%C3%B6zel%20%C3%B6tvenezer%20hekt%C3%A1r%20van%20m%C3%A1r%20v%C3%ADz%20alatt%20/index.html 2011.]
*'''2013.04.04.''' 158.00.- hektár [http://pannonrtv.com/web/?p=54006 2013.]
*'''2015.02.10.''' belvízhelyzet mértéke: Alsó-Tisza 47.150.-hektár, ebből 26.600.-hektár. Ebből vetés és szántó: 26.600. hektár, összesenÖsszesen: 90.000.- hektár. [http://kecskemetitv.hu/sa_hirek/i_kecskemet_2/i_kezd_durvulni_a_belvizhelyzet_104075/t_Kezd%20durvulni%20a%20belv%C3%ADzhelyzet/index.html 2015.]
 
== 33. Dong-ér-Kecskeméti-belvízrendszer ==
 
Az ATIVIZIG részein belül is 5 belvíz öblözet alkotja. ÖsszterületeÖsszterület: 905,4.- km².
 
#33./01. Csukáséri belvízöblözet
98 ⟶ 101 sor:
 
== 34. Dong-ér-Halasi-belvízrendszer ==
8 belvíz öblözet alkotja. ÖsszterületeÖsszterület: 10.111,6 km². Melyek közösen, közvetlenül érik a [[Tisza|Tiszát]] a Dong-éri-főcsatornán.
 
#34./01. Dongéri belvízöblözet
109 ⟶ 112 sor:
#34./08. Alsószállási belvízöblözet
 
== ATIVIZIG...
== Tiszai-vízgyűjtő-belvízrendszer ==
5-6 rendszer alkotja. (közép-kategória) "Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság (UA)"
 
120 ⟶ 124 sor:
 
== Magyarországi belvízrendszer ==
83.-belvízrendszer alkotja. (lista, terület, öblözet).
 
#Szigetközi
194 ⟶ 198 sor:
#Körösök szöge
#Élővíz-csatorna
#...
#Mezőberényi Mezőberényi-Félhalmi-Fazekaszugi
#Dögös–Kákafoki
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dong-ér-Kecskeméti-belvízrendszer”