„Katolikus Szociális Népmozgalom” változatai közötti eltérés

Ebben a szerzők a [[Jacques Maritain]] által megfogalmazott ''teocentrikus'' ''[[integrális humanizmus]]'' eszméiből kiindulva vázoltak fel egy egységes reformtervet a magyar társadalmi problémák kezelésére, mely egy helyi [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzatokra]] épülő [[többpártrendszer]]ű [[demokrácia]] keretein belül folytatott, az [[állam]] korlátozott beavatkozását megengedő, de az egyéni kezdeményezést és versenyt nem elfojtó szociális gazdaságirányítási [[modell (tudomány)|modell]]t javasolt, a munka harmadik kötetében külön foglalkozott a Kerék Mihály által kidolgozott földreformtervezettel, melynek megvalósításával 350-400 ezer család jutott volna vélhetően életképes [[paraszti gazdaság]]hoz. A kötet a falusi társadalom számára a a házhelyi és [[háztáji gazdálkodás]] lehetőségének biztosítását, a belterjes gazdálkodás és a gépesítés elősegítését, a népfelesleg levezetésére a gyáripar fejlesztését javasolta egy tízéves program keretében, és kitért a jövő kultúrpolitikájának alakítására is. Kovrig megállapította, hogy a gyökeres reformok megvalósíthatósága szempontjából nem annyira az [[alkotmány]] írott betűje, vagy az államforma a mérvadó.